A hétvégi házi feladatok és iskolai dolgozatok szabályai

A hétvégi házi feladatok és iskolai dolgozatok szabályai

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

• a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kacsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása
• a házi feladat megoldásának rendszeres ellenőrzése és javíttatása kulcsfontosságú,
• hétköznapokon nagyobb lélegzetvételű írásbeli házi feladat elkészítéséhez elegendő idő (több nap) álljon rendelkezésre
• az első – negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére, legfeljebb egyénre szabott, szorgalmi feladatot kaphatnak.
• felső tagozaton a hétvégére feladott házi feladat mennyisége ne legyen több, mint egy átlag tanítási napon feladott házi feladat
• az ötödik – nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére — a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl — nem kapnak sem szóban, sem írásban házi feladatot.

Az írásbeli és a szóbeli házi feladatok meghatározásának korlátai és elvei:

• Valósuljon meg a szóbeli és az írásbeli feladatok arányos elosztása.
• Nem adható olyan házi feladat, amelyet a tanuló életkora és meglévő ismeretei birtokában önállóan nem tud elvégezni.
• Órai feldolgozásra tervezett teljes tananyag nem adható házi feladatnak.
• A házi feladat előkészítése, és kijelölése során egyértelműnek kell lenni, hogy a feladat mindenki számára kötelező házi feladat, házi dolgozat, vagy választható szorgalmi feladat.
• A szorgalmi feladatra adott osztályzat csak abban az esetben számítható be a tanuló érdemjegyébe, ha azt a tanuló kéri.

A beszámoltatás rendje és formái

Valamennyi tanuló elsajátított tudásának szintjét vizsgáljuk a következő ellenőrzési formákkal:
• házi feladatok elvégzése
• írásbeli felelet
• témazáró dolgozat, tudásszintmérő, teszt
• iskolai füzet, munkafüzet, munkatankönyv ellenőrzése
Az értékelésnél egységes jelzéseket használunk, hogy a szülő követni tudja, melyik jegy milyen súlyú. Minden írásbeli munka esetében köteles a pedagógus a helyesírást is javítani.

 

• Diagnosztikus méréseket végzünk: tanév elején
• Formatív (fejlesztő) értékelés: folyamat minél több pontján kapjunk információt a tanulók előrehaladásának mértékéről,
• értéke egyenlő a szóbeli feleletekével
• írásbeli feleletek száma egy tanítási napon 3-nál több nem lehet (2 témazáró + 1 más jellegű beszámoltatás pl. szódolgozat…)
• Szummatív értékelés: hosszabb, összefüggő tananyagegység végén, lezáró, összegző értékelés
• a tanulói teljesítményt a követelményekhez viszonyítja,
• egy napon 2-nél több témazáró dolgozat nem íratható, megíratás időpontját kötelező előre bejelenteni
• dolgozatokat minden pedagógus köteles kijavítani a megíratást követő két héten belül
• Elégtelen eredmény esetén a pedagógus még egyszer megírathatja a témazáró dolgozatot,
• félévi, - és év végi minősítésnél a témazáró dolgozatok eredményei nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a szóbeli, illetve írásbeli feleletek eredményei.

Szóbeli beszámoltatás
 

• A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében negyedévenként minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban, a kevés óraszámú tantárgyak esetében félévente.