Tanulói jogviszony létesítése
Az Nkt. 50. § (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található Az EMMI rendelet 24. § (5) bekezdése rendelkezik a kötelező felvétel után szabadon maradó helyek betöltési sorrendjéről. A szabadon maradt férőhelyekre továbbra is a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat kell először felvenni, közülük is azokat kell előnyben részesíteni, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye szerinti településen vagy kerületben található. A sorsolás nélkül felvehető tanulók közé beletartoznak a sajátos nevelési igényű tanulók, továbbá azok, akik az EMMI rendelet 24.§ (7) bekezdése értelmében különleges helyzetűnek minősülnek. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló:
a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy
b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy
c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy
d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.
e) helyi sajátosságként szintén előnyben részesítjük, ha a tanuló a helyi település óvodájából kéri a felvételét az intézményünkbe.
Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt.
A sorsolás lebonyolításának szabályai:
• A sorsolás nyilvános.
• A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni.
• A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát.
• A sorsolás helyszíne az iskola épülete.
• A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani.
• A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le.
• A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető.
• A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese.
• A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait.
• A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába.
• Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét.
• Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben.
• A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell.
• A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni.
• A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a
sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás
eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.
• Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell.
A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről,
illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.
A kisorsolt tanulók felvételt nyernek a következő tanév induló osztályába.
Az iskolába beiratkozott tanulók a Köznevelési törvényben meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől gyakorolhatják.