Az intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés megállapításai
2018.
1. Pedagógiai folyamatok
1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?
1.1.1.
Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.
Sajátos helyzetükből adódóan a tagintézmény-vezető irányításával készítik el a tagintézmény kiegészítő alapdokumentumait az anyaintézmény dokumentációja alapján.Az operatív tervezés a stratégiai célok megvalósítását támogatja. A vezető szerepe meghatározó. Az intézmény vezetése vezetői ismeretei segítségével képes a napi szintű teendőket a távlati célokhoz igazítani. (Pedagógiai program, munkatervek, csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, vezetői interjú) (interjú a vezetővel)
1.1.2.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.
Az intézményi tervezés a helyi igények figyelembe vételével készül. (Az intézmény sajátos helyzetben van: 1-4. évfolyammal működik.) Az intézmény fő feladatának tekinti a felső tagozatra való felkészítést. (interjúk, előzetes dokumentum elemzés) Az intézményi tervezés a helyi igények figyelembe vételével készül. (Az intézmény sajátos helyzet 1-4. évfolyammal működik.) Az intézmény fő feladatának tekinti a felső tagozatra való felkészítést. (interjúk, előzetes dokumentum elemzés) (interjúk, előzetes dokumentum elemzés)
1.1.3.
A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.
A tagintézmény-vezető és a nevelő testület közösen készíti a tervezést. Bevett gyakorlat az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló programok kidolgozása. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
1.1.4.
Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.
“Tankerületi kollégákkal jó az együttműködés”(2015/206-os Beszámoló) A fenntartó képviselőjével az anyaintézmény vezetőjén keresztül történik a kapcsolattartás. (interjú a vezetővel)
1.1.5.
Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.
A pedagógusok, és az intézmény vezető önértékelése megtörtént, intézményi önértékelésre vonatkozó adatokat a helyszínen megtekintettük. Az önértékelés zárásaként az intézkedési terv elkészült. (helyszíni és előzetes dokumentum elemzés)
1.1.6.
Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
Az éves munkatervek a stratégiai dokumentumokkal összehangoltak. Munkaközösségek nem működnek az intézményben.(interjúk, előzetes dokumentumelemzés)
1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?
1.2.7.
Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.
Az aktuális oktatáspolitikai célokkal összhangban készültek az intézmény stratégiai dokumentumai. (dokumentumelemzés)
1.2.8.
Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.
A stratégia célok megvalósítására irányul az operatív tervezés (munkatervek), azonban a megvalósulása a beszámolókban csak részben követhető.(előzetes dokumentum-elemzés)
1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?
1.3.9.
A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)
Az átfogó stratégiai terv (Pedagógiai program) évekre lebontása adja az éves munkaterv alapját. Mindemellett az éves munkatervekben megjelennek az aktuális tanévre vonatkozó sajátos elemek. (előzetes dokumentum-elemzés)
1.3.10.
Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.
Az éves munkatervek (intézményi munkaterv) megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,megvalósítását a pedagógusok közös feladatuknak tekintik. Munkaközösségek, diákönkormányzat nem működnek az intézményben. (dokumentum-elemzés, interjúk)
1.3.11.
Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.
Az intézmény nevelési-oktatási céljai a dokumentumokban részletesen megjelennek, ezekhez rendelik a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását, az értékelés módját, gyakoriságát. (dokumentum-elemzés)
1.3.12.
Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.
A tanulócsoportok személyiség- és közösségfejlesztése, tanulási eredmények a szülők elégedettségét kivívta. (interjú a szülők képviselőivel)
1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?
1.4.13.
Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.
Az éves munkatervek beszámolók egységben készültek, a beszámolók értékelik az adott munkatervben kijelölt célokat, feladatokat. Az értékelésből adódóan meghatározzák a következő tanévben elérendő célokat is. (előzetes dokumentumelemzés) Az éves munkatervekben tervezik meg a tanév célkitűzéseit, fejlesztési területeit, a fejlesztés menetét a beszámolókban (osztálytanítók által készített) elemzik, értékelik a megvalósulást. (pedagógusok képviselőivel készített interjú)
1.4.14.
A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
A tervezés az előző tanévben feltárt hiányosságok, fejleszthető területek alapján történik.A 2015/2016. évi beszámolóban megfogalmazottak figyelembe vételével készült a 2016/2017. évi munkaterv. (vezetői, pedagógus interjúk, előzetes dokumentumelemzés)
1.4.15.
A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.
A beszámolók szempontjai részben illeszkednek az önértékelési rendszer szempontsorához. A tanévvégi beszámolók főrészét az osztálytanítók értékelése, elemzése adja. (előzetes dokumentumelemzés, vezetői interjú)
1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?
1.5.16.
A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.
A pedagógusok éves tervezését központilag készített tanmenetek adják, melyek nem tartalmaznak egyéni kiegészítéseket (differenciálás, BTMN-es tanulóra vonatkozó megjegyzéseket). A csoporthoz igazított haladás a naplóban regisztrált. Így a tanmenet és a napló vezetése nincs összhangban. A tanulók munkáiban a tényleges haladás tükröződik, amit a haladási naplóban is vezetnek. A tanmenetekben a tantervi tartalmak megtalálhatók. A helyi viszonyokra, a csoportokra, egyénekre szabott tervezés nem regisztrált. Az ajánlott tanmenetet abban az esetben egészítették ki, amikor az ajánlott tanmenet éves óraszáma eltér a helyi tantervben meghatározott éves óraszámtól. (helyszíni dokumentum-elemzés)
1.5.17.
A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.
A tervezés szerint folyik a pedagógiai munka, eltérések a tervezésben vagy nem láthatók, vagy pedagógiailag indokoltak. (helyszíni dokumentum-elemzés, interjú a vezetővel)
1.5.18.
A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.
A teljes pedagógiai folyamat nehezen követhető - a naplók és a tanulói haladás (füzetek, produktumok) összhangban vannak, az eltérések a tanmenetekben nincsenek bejegyezve. (helyszíni dokumentum-elemzés)
1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?
1.6.19.
Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.
A belső ellenőrzések tervezettek, végrehajtásuk dokumentált.(munkaterv, beszámolók) Az ellenőrzéseket, óralátogatásokat a tagintézmény-vezető végzi három egymást követő óra keretében. (interjú a vezetővel).
1.6.20.
Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.
Az óralátogatások gyakorisága tervezett. Céljai nincsenek előre rögzítetten meghatározva. (előzetes dokumentumelemzés, munkatervek, ellenőrzési terv)
1.6.21.
Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.
Az osztályfőnöki beszámolókban megjelennek az egyes tantárgyak tananyagának elsajátítását mért adatok, hatékonysági mutatók. (előzetes dokumentumelemzés, beszámolók)
1.6.22.
A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.
Az tanulmányi eredményességét vizsgálják, az eredmények alapján fejlesztési célokat határoznak meg. (2015/2016-os beszámoló) A 2016/2017. évi beszámoló statisztikai jellegű.
1.6.23.
Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.
Az intézmény önértékelésében felhasználták a pedagógusok önértékelésének eredményeit. (interjú a vezetővel)
1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?
1.7.24.
Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.
Az önértékelés dokumentumai az OH felületén elérhetőek voltak. „Jelenleg nem rendelkezünk objektív, sztenderdekhez viszonyító mérési rendszerrel” (mind az 5 év mérési eredményeinél megjelenik ez a megállapítás) (előzetes dokumentumelemzés)
1.7.25.
Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.
Az indikátor a napi gyakorlat részét képezi. (interjú a vezetővel és a pedagógusok képviselőjével)
1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?
1.8.26.
Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.
Bemeneti mérésként alkalmazzák a DIFER mérést. (interjúk, munkatervek)
1.8.27.
A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.
Az alapdokumentumokban meghatározott módon történik a tanulók értékelése.(előzetes dokumentumelemzés, interjú a pedagógusok képviselőivel, a vezetővel)
1.8.28.
A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.
A tanulók szülei az értékelési rendszerről, módszerekről, eszközökről a tanév elején és folyamatosan is kapnak részletes információt. (interjú a szülők képviselőivel)
1.8.29.
Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.
A tanulói eredményeket követik, elemzik, az eredményességet vizsgálják, ennek dokumentálása is megtörténik. Ezek alapján készített fejlesztési tervek nincsenek. (dokumentumelemzés, interjúk)
1.8.30.
A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.
Folyamatos a kapcsolattartás a szülőkkel, napi szinten kapnak jelzéseket a tanulók teljesítményéről, haladásáról. (interjú a szülők képviselőivel)
1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)
1.9.31.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.
A feltárt hiányosságokat, új kezdeményezéseket (informatika, Robotika, Sakk-palota program), beépítik a módosított stratégiai és operatív tervekbe. (helyszíni dokumentumelemzés, interjú a vezetővel)
1.9.32.
Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.
Az intézményi önértékelés nyomán intézkedési tervet készítettek. (dokumentumelemzés) Csak alsó tagozatos oktatást végző intézményként nem vesznek rész az országok kompetencia méréseken. Belső méréseket végeznek, amelyek nincsenek standardizálva A mérési eredményeket elemzik, felhasználják a tervezésben. (vezetői interjú)
1.9.33.
Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.
Hangsúlyt fektetnek a kiemelt figyelmet igényelt tanulók fejlesztésére, különösen a sajátos nevelési igényű tanulókra. (interjú a pedagógusok és a szülők képviselőivel)
1.9.34.
A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.
Az intézménynek kidolgozott jó gyakorlata nincs. (interjúk)
1. Pedagógiai folyamatok
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A nevelő-oktató munka támogatására munkaközösség(ek)et hozhatnak létre. (interjúk, dokumentumelemzés) A beszámolókban törekedhetnek a célok, kitűzött feladatok teljesülésének részletesebb bemutatására.(előzetes dokumentum elemzés) A mérések összahangolása az országos standardokkal előre mutató lehet az intézmény számára. Jó gyakorlataik kidolgozása, az SNI fejlesztések részletesebb tervezése erősítheti az intézmény szakmai munkáját. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
Kiemelkedő területek:
Helyzetelemzésre épülő reális célok, feladatok kijelölése, a kitűzött célok megvalósítása. Stratégia tervek és az operatív tervezés koherenciája. A jogszabályi előírásoknak való megfelelés.(dokumentumelemzés) A szülők naprakész, pontos tájékoztatása a tanulók fejlődéséről. (interjú a szülők képviselőivel) Hangsúlyt fektetnek a kiemelt figyelmet igényelt tanulók fejlesztésére, különösen a sajátos nevelési igényű tanulókra. (interjú a pedagógusok és a szülők képviselőivel)
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?
2.1.1.
A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).
A beszámolóik formai és tartalmi szempontból különbözőek, ezt az elvárások megváltozásával indokolták. Az egyéni fejlesztésekre nem készítenek terveket a tantárgyi tanmenetekben, differenciált foglalkoztatással oldják meg ezt a feladatot. Az intézményi önértékelések megtörténtek a pedagógusok, a tagintézmény-vezető és tagintézmény szintjén is. Az önfejlesztési tervek reálisak, melyekben a visszacsatolást,a megerősítést, a célok kijelölését és az azokhoz tartozó feladatokat rendszerezték. Az intézményi önértékeléshez is részletes és korrekt intézkedési terv készült. (előzetes dokumentumelemzés, interjú a pedagógusok képviselőivel és a vezetővel)
2.1.2.
Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.
Az intézmény szervezeti és tanulási kultúrája támogató jellegű. A pedagógusok a tanulók érdeklődését felkeltő tanítási módszereket és korszerű támogató eszközöket (interaktív táblák, IKT eszközök) alkalmaznak. (interjúk)
2.1.3.
A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.
A nevelés és oktatás személyre szabott,a pedagógusok ismerik a tanulókat, testi és szellemi képességeiket, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. A tanulók személyes és szociális képességeik megismeréséhez többféle lehetőséget is kihasználnak: megfigyelés, óvodai látogatások (ezek kölcsönösek), családlátogatások, a szülőkkel, a fejlesztő - és gyógypedagógusokkal történő megbeszélések. (interjúk a pedagógusok és a szülők képviselőivel)
2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?
2.2.4.
A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.
A pedagógusok módszertani kultúrája támogatja a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztését.A különleges bánásmódot igénylő tanulók segítése megjelenhet a tervező dokumentumokban. (helyszíni dokumentumelemzés, interjúk)
2.2.5.
A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.
A fejlesztés eredményességét folyamatosan megbeszélik, viszont ezekről nem készítenek külön feljegyzést. Az eredmények javulását a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítésével, a jól működő helyi gyakorlatok átadását belső tudásmegosztás szervezésével és a tanulók motiválásával igyekeznek elérni. (interjú a vezetővel és a pedagógusok képviselőivel) A kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztését a pedagógiai program röviden tartalmazza, tanévenként a megtett lépések nem mindig nyomon követhetőek az éves beszámolókban és a munkatervekben. (előzetes dokumentumelemzés: Pedagógiai program, éves munkatervek, beszámolók)
2.2.6.
A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.
A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető a mindennapi gyakorlatban, a dokumentumokban és a programokban. Az éves beszámolók tartalmazzák a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek megvalósulásának módját és lehetőségét: korrepetálások, tehetséggondozások, szakkörök. (előzetes és helyszíni dokumentumelemzés)
2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?
2.3.7.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.
A szociális hátrányok leküzdését szabályozzák az alapdokumentumok: Pedagógiai program, SZMSZ . A munkatervekben is megjelenik az ez irányú tevékenység. (előzetes dokumentumelemzés) A kiemelt figyelmet igénylő tanulókról folyamatosan információkat gyűjtenek, tapasztalataikat megosztják a kollégákkal. Ezek az információk segítik a pedagógusok fejlesztő és nevelő munkáját. Nyílt napokat szerveznek, a közösségi programokban bevonják a családokat és a stratégiai partnereiket is az együttműködés erősítése és információáramlás segítése érdekében. (interjúk a pedagógusok képviselőivel és a vezetővel)
2.3.8.
Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.
A Pedagógiai program az 1.5. „A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység” fejezete foglalkozik e kérdéssel. Kiemelt figyelmet fordítanak a tanulók szociális helyzetének megismerésére.( vezetői interjú) A tanulási környezetre vonatkozó információkat elemzik, szükség esetén családot látogatnak. Az tagintézmény-vezetőt rendszeresen tájékoztatják a tanulók szociális helyzetéről. Az osztályfőnökök fokozott figyelemmel kísérik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókat a tanév folyamán.(interjú a pedagógusok képviselőivel)
2.3.9.
Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.
A Szakértői Bizottság javaslatai alapján a fejlesztő órákon a logopédus munkájának igénybevételével foglalkoznak az SNI, BTMN tanulókkal. (intézménybejárás, vezetői interjú) Minden osztály számára heti 2 óra felzárkóztatást és heti 2 óra tehetséggondozást biztosítanak. Integrált nevelést alkalmaznak az elfogadás, a felelősség érzés, a segítőkészség kialakítására. A tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulókat folyamatosan figyelik, változatos pedagógiai módszereket és eljárásokat alkalmaznak a megsegítésükre. A pedagógiai munkát segítő szakemberek segítségét rendszeresen kérik a problémás gyerekekkel kapcsolatban.
2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?
2.4.10.
Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.
Az 1. és a 2.osztályosoknál a tanulás tanítása van alapvető iskolai feladatként jelen. A 3. és a 4.osztályfokozatokban az önképzés lehetőségeivel is megismertetik a tanulóikat. Gyakoroltatás, felzárkóztató foglalkozás, egyéni- és csoportos differenciált órai munka jelenik meg a napi gyakorlatban. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
2.4.11.
Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.
Az S N I és B T M N tanulók lehetőségei: fejlesztések, felzárkóztató foglalkozások, a rehabilitáció- a szakértői véleményben foglaltak alapján, jogszabályban meghatározott irányelvek figyelembe vételével biztosított. (interjú a vezetővel)
2.4.12.
A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.
A felzárkóztatás, a továbbhaladás kiemelt feladat az intézményben. A lemaradó tanulókat tervszerűen és rendszeresen segítik. Az önálló tanuláshoz igyekeznek segítséget nyújtani a lényeg kiemelésével, vázlatírással. (interjú a pedagógusok és a szülők képviselőivel)
2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?
2.5.13.
Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.
Az intézmény elnyerte az „Örökös ökoiskola címet”. Ennek megfelelően részletes ökoiskolai munkaterv alapján dolgoznak. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés kiemelt célként jelenik meg a tagintézmény napi gyakorlatában. Örökös ÖKO-iskolaként az ÖKO-munkatervet a programfelelős készíti el és ez az éves munkaterv része. A környezet- ismeret órákon állandó jelleggel foglalkoznak a meghatározott témákkal. (dokumentumelemzés, interjúk)
2.5.14.
A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.
Az átlátható fenntarthatóság biztosítására ÖKO parkot is létrehoztak, melynek gondozására támogatói segítséget (szülők, önkormányzat) is szerveztek. Van ÖKO faliújság és az egész iskola gondozott virágokkal díszített. Felhívják a figyelmet a releváns jeles napokra (Víz Világnapja,Madarak és Fák Napja…). Szelektív hulladékgyűjtést szerveznek. Madárbarát iskolaként figyelnek a madarakra, télen is takarmányozzák őket. Nyaranta ÖKO tábort szerveznek. (intézménybejárás)
2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?
2.6.15.
A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.
Az intézményben nagy hangsúlyt kap a nevelés. Az intézményben a tanulók megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket. A közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. Nagy hangsúlyt fektetnek az iskolai közösségek fejlesztésére tagintézményi és osztály szinten szinten is. Az összetartozás élményét segítik a szülők nagy örömére és támogatásával szervezett családi napok, családi túranapok is.(csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, csoportos interjú a szülők képviselőivel, vezetői interjú)
2.6.16.
A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.
A diákcsoportokat együttműködés és előítélet-mentesség jellemzi. Az iskolában megszervezett közösségépítő programok változatosak és ez által megvalósul a közösségek fejlesztése. A pedagógusok törekednek ismereteik, módszereik bővítésére. Hangsúlyozzák az együttműködés szükségességét. (csoportos interjú a szülők képviselőivel, csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel)
2.6.17.
A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.
Hagyományőrző tevékenységeik: megemlékezés a település idős lakosairól, október 6, karácsony, március 15 (iskolai és községi ünneplés), október 23, Gyermeknap, Negyedikesek ballagása, versmondó gála (iskolai), falunapon szereplési lehetőség a tanulóknak, valamint egyéb (községi) rendezvényeik. Adventkor és húsvétkor “alkotó délelőtt”-öt tartanak,, amelyre segítségül várják a szülőket is. Az összes rendezvényük nyitott a szülők felé. (munkatervek, vezetői, pedagógus interjú)
2.6.18.
Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.
Az intézményen belüli információáramlás több irányú, a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. A tagintézmény vezetője a jogszabályban előírt módon eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségeinek. Az intézményen belüli információáramlás több irányú, a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. A munkatársak számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. (csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, vezetői interjú)
2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?
2.7.19.
Közösségi programokat szervez az intézmény.
Az intézmény partneri kapcsolatai miatt is közvetlenül érintett a községi közösségi programokban való együttműködésben. A közéleti tevékenységben állandó jelleggel jelen vannak az iskola tanulói: a városi rendezvényeken, az egyes műsorszámok aktív résztvevőiként vagy a nemzeti ünnepek közösen ünneplésén. Közös kiránduláson vettek részt a pedagógusok, gyerekek, szülők. A szülőkkel hagyományőrző programokat szerveznek. (csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, csoportos interjú a szülők képviselőivel, vezetői interjú)
2.7.20.
Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.
A tagintézményben nem működik diákönkormányzat. (interjúk)
2.7.21.
A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
Az intézmény bevonja a szülőket a közösség életébe, az intézményi hagyományok ápolásába, iskolai foglalkozásokba. Kirándulások, nyílt órák, családi napok stb. A szülők a megfelelő kereteken belül aktív részvevői az iskolai szabadidős és hagyományápoló tevékenységeknek. A SzMK segítő közösségi munkát fejt ki az intézményi hagyományok ápolása terén (foglalkozások, kirándulások, nyílt órák, iskolai témanapok szervezése, ezeken való részvétel,társadalmi munkák). (csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, csoportos interjú a szülők képviselőivel)
2.7.22.
Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.
A tanulási és szervezeti kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába bevonják a javaslati vagy szavazati joggal rendelkező nevelőtestületet, az SZMK képviselőit. Lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak és változásokat, fejlesztéseket kezdeményezzenek. (csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, interjú a szülők képviselőivel, a vezetővel)
2.7.23.
A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.
A tagintézményben a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, napi szintűek és hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak a tagintézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. Az interjúk alapján a szülői részvételtámogató. Az intézményben a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz.( csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, csoportos interjú a szülők képviselőivel, vezetői interjú)
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A diákok önálló tanulásra nevelése motivációs eszközök alkalmazásával, a tanulási technikák és stratégiák módszertanának megismertetése és az önellenőrzés fejlesztése. A különleges bánásmódot igénylő tanulók segítésének továbbfejlesztése, megjelenítése a tervező dokumentumokban. . A tanulók szociális helyzetének, az esetleges változásoknak a folyamatos figyelemmel kísérése. (helyszíni dokumentumelemzés, Önértékelés dokumentumai)
Kiemelkedő területek:
Gyermekközpontú, családias iskolai légkör.. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókról információkat gyűjtenek, tapasztalataikat megosztják az érintett kollégákkal. Fontosnak tartják a tanulás támogatását és az önképzés lehetőségeinek megismertetését a tanulóikkal, ehhez alakították ki a szervezeti és a tanulási kultúrát. Gyermekek munkájának tantárgyi ellenőrzése rendszeres, erről folyamatos visszajelzést kapnak az e-naplón keresztül a szülők. A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat példa értékűen valósítja meg a tagintézmény. A tagintézmény fontosnak tartja a nemzeti hagyományok megismertetését,a magyarságtudat, a hazaszeretet kialakítását. Nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos nevelésére, az ÖKO iskola működtetésére. Az egészséges életmódra nevelés érdekében lehetőséget teremtenek rendszeres mozgásra, sportolásra,versenyzésre. (interjúk, a munkatervek és beszámolók elemzése)
3. Eredmények
3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?
3.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.
A Pedagógiai program I/13. pontja hangsúlyozza a tanulók tanulásra nevelését. a beszámolók számszerű adatokat tartalmaznak az eredményességről. ( előzetes dokumentumelemzés)
3.1.2.
Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.
Az önértékelés lebonyolítása a partnerek bevonásával történt, melynek nyomán erősségeket és fejleszthető területeket jelöltek meg.. (Önértékelés dokumentumai) Az intézmény legfontosabb partnereinek beazonosítását (szülő, diák, nevelőtestület) a pedagógiai program tartalmazza. Rögzítik az együttműködés, kapcsolattartás formáit, eszközeit. Az intézmény partnerei: védőnői szolgálat, a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálat, és a fenntartó és a helyi önkormányzat. Az együttműködés keretében megvalósulandó teendők is meghatározásra kerültek. (pedagógiai program) A külső kapcsolatok rendszerét a jogszabályban megjelöltek értelmében az SZMSZ tartalmazza. Az egyes intézményekkel kapcsolattartó nevelőket nem jelöli külön a munkaterv.(pedagógiai program, SZMSZ, éves munkatervek)
3.1.3.
Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók.
Az éves munkaterv külön rögzíti a külső és belső tantárgyi mérések rendjét, fajtáit: o tantárgyi szintfelmérés, o DIFER – mérés, o tanulók fizikai állapotának mérése (NETFIT). Az éves beszámolókban a tanulmányi eredmények átlagai mellett, a tanulmányi versenyeken és a sportversenyeken elért eredmények felsorolása is megtörténik. Az intézmény tantárgyi méréseket végez, azonban az egységes standardokkal való összevetése ezeknek a méréseknek fejlesztető terület. (dokumentumelemzés, interjú a vezetővel)
3.1.4.
Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.
Az intézményben 1-4. évfolyamig van oktatás.
3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?
3.2.5.
Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.
A pedagógiai program megjelöli a nevelő – oktató munka és a pedagógiai munka alapelveit, értékeit, céljait. Az éves munkatervekben a Fenntartó által megfogalmazott feladatok mellett a Pedagógiai programban és az előző tanévi beszámolókban megjelölt feladatok kerülnek kitűzésre. A felsorolt eredmények a célokkal összhangban vannak, az elvártnak megfelelőek. Az éves beszámolók tartalmazzák a kitűzött célokhoz a visszacsatolást.(pedagógiai program, éves munkatervek, beszámolók)
3.2.6.
Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).
A Pedagógiai program kompetenciaterületenként jelöli meg az intézményre váró feladatokat, míg az éves beszámolókban a szaktárgyak átlagai kerülnek feltüntetésre. A pedagógiai munka tömör szöveges elemzése történik a beszámolókban a pedagógiai programban megfogalmazott elvek alapján. A személyiség -, közösség -, egészségfejlesztés, valamint az Öko-környezeti nevelés területeire tér ki, megjelölve a további feladatokat is. (előzetes és helyszíni dokumentumelemzés)
3.2.7.
Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.
Az éves munkatervben a versenyek felsorolásán túl, az elvégzendő fő intézményi feladatok, iskolai hagyományok mellett megjelennek a felelősök. Kijelenthető, hogy a munkatársak hozzájárulnak az eredmények eléréséhez. A versenyeredményeknél hiányzik a felkészítő tanárok neve, ezért nem derül ki egyértelműen, hogy kik járulnak hozzá az elért eredményekhez. (éves munkatervek, beszámolók)
3.2.8.
Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.
Örökös Öko-iskola címmel rendelkezik az intézmény.
3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?
3.3.9.
Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.
Az éves munkatervben pontosításra kerülnek a témák, felelősök és időpontok. A munkaértekezleteken a tanulási eredményességről szóló információk megosztásra kerülnek. (vezetői interjú, SZMSZ)
3.3.10.
Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.
Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatok, eredmények felhasználása a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélésében, különösen a tanulás-tanítás szervezésében és irányításában a gyakorlati munkában megjelenik, a dokumentálás, a külső standardokkal való összevetés azonban fejleszthető. (dokumentumelemzés, interjú a vezetővel és a pedagógusok képviselőivel)
3.3.11.
A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.
Az intézményi elvárásrendszerben rögzítésre került, hogy az eredményeket felhasználják az intézményi önértékelésben. (1.6.21.,1.6.22.,1.6.23.) Az elért eredmények számszaki bemutatása megtalálható az éves beszámolókban, a szaktárgyi elemzések hiányoznak. (éves beszámolók)
3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?
3.4.12.
A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.
Az ötödik osztály osztályfőnökének a gyerekek „átadása " az osztálytanító feladata lehet, mellyel a négyéves alsó tagozatos közös munka tapasztalatai átadhatóvá válnak. (önértékelés)
3.4.13.
A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.
Az éves munkaterv és az éves beszámoló egymásra épülnek, de az éves beszámoló más rendszerben elemzi a pedagógiai munkát, mint amilyen rendszerben készült a munkaterv.(éves munkaterv, beszámoló)
3. Eredmények
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása a munkatervekben. Belső mérések kifejlesztése. Konkrét fejlesztési célok megfogalmazása a tanulói mérések eredményeinek elemzését követően. (dokumentumelemzés, interjú a vezetővel) A végzős tanulók további tanulási útjának követése, a tapasztalatok felhasználása a tervezőmunkában fejleszthető feladat. Az ötödik osztály osztályfőnökének a gyerekek „átadása " az osztálytanító feladata lehet, mellyel a négyéves alsó tagozatos közös munka tapasztalatai átadhatóvá válnak. (önértékelés)
Kiemelkedő területek:
Az intézményi eredmények eléréséhez hozzájárul a teljes nevelőtestület szaktudása, lelkiismeretes, precíz, fáradhatatlan nevelő-oktató munkája. (önértékelés dokumentumai) A lakóhelyi közösség elismerésének kivívása.(interjú a szülők képviselőivel)
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?
4.1.1.
Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.
Az intézmény belső kapcsolatrendszerének középpontjában a támogató szervezeti struktúra áll, amely a pedagógusok szakmai együttműködésén alapszik. Tagintézmény lévén kis létszámú a tantestület. A kollégák napi szinten tartják a kapcsolatot, szorosan együttműködnek a közös programok megvalósításában. A tagintézmény vezetője az SZMSZ-nek megfelelően havonta megbeszélést tart a kollégáival.
4.1.2.
A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.
A nevelő-oktató munka érdekében tervszerűen működő, folyamatos megújulásra képes, innovatív közösségeket alkotnak. Munkaterv szerint dolgoznak, amelyek az intézményi célok figyelembevételével készülnek el és valósulnak meg.
4.1.3.
A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.
A szakmai közösségek vezetője a tagintézmény-vezető, akinek hatás –és jogkörét az SZMSZ határozza meg.
4.1.4.
Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.
Az iskolavezetés és a pedagógusok rendszeres együttműködése által megvalósul a szabályozott és szervezett pedagógiai tevékenység. (SZMSZ, interjú avezetővel és a pedagógusokkal)
4.1.5.
Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.
A tagintézmény-vezető fontosnak tartja, elősegíti és támogatja a pedagógusok szakmai együttműködését. Fő céljuk az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalának fenntartása és minőségének javítása. A tagintézmény vezetőjének támogató munkája nyomon követhető az év végi beszámolókból. Hangsúlyt fektetnek az együttműködés, egy-egy eseményen való együttes szervezett megjelenés fontosságára. (dokumentumelemzés, interjú a vezetővel)
4.1.6.
A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.
A tagintézményben nem működik munkaközösség. A pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése és értékelése a tagintézmény-vezető feladata. (interjú a vezetővel)
4.1.7.
A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.
A stratégiai és operatív tervekben nem részletezett a pedagógusok együttműködésének folyamata egymással és a segítő szakemberekkel. (dokumentumelemzés)
4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?
4.2.8.
Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.
A szakmai feladatok megoldása során a tantestület koherenciája nagyon erős, az egymást támogató attitűd határozottan körvonalazható. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
4.2.9.
Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.
A tagintézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére az igényesség és a hatékonyság jellemző. A tagintézmény vezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejődését. A pedagógusok ilyen irányú törekvéseit maximálisan támogatja. (interjú a vezetővel)
4.2.10.
A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.
A továbbképzéseken szerzett tapasztalataikat megosztják egymás között a tagintézmény pedagógusai, (interjú a pedagógusok képviselőivel)
4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?
4.3.11.
Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.
Hatékony kommunikációt folytatnak. Az intézményen belüli információáramlás kétirányú, a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
4.3.12.
Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.
Napi szinten történik az információk megosztása. Közösségi csoportot is létrehoztak a kollégák, amely csoportnak a szülők is tagjai lehetnek. (interjúk) Az értekezletek, megbeszélések hatékonyabb kommunikációval eredményesebbé válhatnak. (önértékelés)
4.3.13.
Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.
Az információ átadás szóbeli, digitális és papír alapú eszközeinek célszerű kombinálása fejlődéshez vezethet az intézményi kommunikáció terén. (intézményi önértékelés) Az információkat, programkínálatokat megkapják a pedagógusok. Az intézményi működés nyilvánosságát az iskolai honlapon biztosítja.(interjúk)
4.3.14.
Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.
A munkatársak számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
4.3.15.
Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.
Az értekezletek a munkatervben meghatározott rend szerint zajlanak. Tagintézményi szintű értekezletek havi rendszerességűek. (munkatervek, interjúk a vezetővel és a pedagógusok képviselőivel)
4.3.16.
A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.
A munkatársak értékelése, elismerése többnyire szóban történik. (interjú a vezetővel)
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Szakmai munkaközösség megalakítása. A szakmai megbeszélések hatékonyságának növelése. Az információ átadás és áramoltatás lehetőségeinek felülvizsgálata, tagintézményi honlap aktív működtetése. (interjú a pedagógusok képviselőivel és a vezetővel, az önértékelés dokumentumai)
Kiemelkedő területek:
Tagintézmény lévén, a kis létszámú a tantestületben a kollégák napi szinten tartják a kapcsolatot, szorosan együttműködnek a közös programok megvalósításában. A tagintézmény vezetője ösztönzi a tagintézményen belüli és az intézményi szintű együttműködést is, támaszkodik a kollégái munkájára az intézményi célok elérése érdekében, az SZMSZ-nek megfelelően havonta megbeszélést tart. A pedagógiai folyamatok ellenőrzése, értékelése és az önértékelési rendszer működtetése folyamatos. A belső tudásmegosztás napi szintű. (önértékelés dokumentumai, interjú a pedagógusok képviselőivel és a vezetővel)
5. Az intézmény külső kapcsolatai
5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?
5.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.
Óvoda, SZMK, Felsőlajos község vezetése és lakói, Cziffra György Művészeti Iskola, Kecskeméti Katona József Könyvtár szolgáltató helye,Iskoláért, Gyermekekért Alapítvány , "Anya intézmény" (Lajosmizse) (Pedagógiai program)) Tankerület munkatársai (interjú a vezetővel) Kulcsfontosságú partnerek:“Településen működő óvodával aktív a kapcsolat” , Szülői munka közösség (Pedagógiai program) Örkényi Cziffra György Művészeti Iskola kihelyezett tanszaka
5.1.2.
A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.
Pedagógiai Programban, éves beszámolókban felsorolt, a végzett tevékenységükről van néhány mondatos értékelés.
5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?
5.2.3.
Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.
A partnerek azonosítottak, tartalomleírással nem rendelkeznek.(dokumentumelemzés)
5.2.4.
Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.
A tervezés egyeztetés után történik. (interjú a vezetővel)
5.2.5.
Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.
A szülői elégedettségmérés megtörtént. (helyszíni dokumentumelemzés)
5.2.6.
Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.
Az intézmény panaszkezelése nem dokumentált. (előzetes dokumentumelemzés)
5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?
5.3.7.
Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.
Az intézmény eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének. (interjú a vezetővel)
5.3.8.
Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).
Az információ átadásra használják a szóbeli és digitális információ átadás formát is. (interjú a vezetővel)
5.3.9.
A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.
Az alapdokumentumok módosítására vonatkozó vélemény nyilvánítás biztosított. (interjú a vezetővel)
5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?
5.4.10.
Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.
Az intézmény részese a helyi közéletnek /Közös rendezvények az óvodával, községi rendezvények (karácsony, idősek napja, farsang, Tehetségek délutánja, Anyák napja, Márc. 15.) (munkatervek, beszámolók, interjúk)
5.4.11.
A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.
Az intézmény részese a helyi közéletnek /Közös rendezvények az óvodával, községi rendezvények (karácsony, idősek napja, farsang, Tehetségek délutánja, Anyák napja, Márc. 15.) (munkatervek, beszámolók, interjúk) Helyi rendezvényeken rendszeresen részt vesznek a pedagógusok és a tanulók. (Munkatervek, Beszámolók)
5.4.12.
Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.
A pedagógusok köztiszteletben állnak a településen. (interjú a szülők képviselőivel)
5. Az intézmény külső kapcsolatai
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A partnerek azonosítása mellett, a tevékenységükről tartalomleírás összeállítása. Honlap fejlesztés. ( Intézményi önértékelés, dokumentumelemzés)
Kiemelkedő területek:
Az intézmény kulcsszerepet tölt be a település kulturális életében. Hagyományőrzés, színvonalas iskolai, települési szintű ünnepségek, műsorok. Nemzeti ünnepeken illetve egyéb hagyományos ünnepségeken, eseményeken (Pl. Idősek napja, Falunap) műsorok előadása, melyeket a pedagógusok tanítanak be. Az iskolai műsorok a község polgárai számára is nyitottak, együtt ünnepelnek. helyet és technikai támogatást adnak a községi könyvtárnak és a kulturális rendezvényeknek. Szoros kapcsolatot építettek ki a helyi óvodával. (interjú a szülők képviselőivel és a pedagógusokkal, valamint a vezetővel)
6. A pedagógiai munka feltételei
6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.1.1.
Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.
Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, az az éves munkatervekben, beszámolókban megjelenik, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről. Az intézmény működésének minőségét nagymértékben meghatározza a rendelkezésre álló tárgyi és humán infrastruktúra, ezért különösen fontosnak tartják hogy az intézmény a rendelkezésre álló lehetőségeit a lehető legjobban használja ki. Az intézmény a tanulási-tanítási folyamat tárgyi környezetét a pedagógiai céljainak megfelelően alakította ki. (pl.:Ökoiskola) (Pedagógiai program, Munkatervem, beszámoló, interjúk) Az intézményvezető az éves beszámolókban rögzíti a pedagógiai programban megjelölt feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra meglétét. A munkatervek rögzítik a kockázati tényezőket az adott tanévre lebontva.(vezetői interjú)
6.1.2.
Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.
Folyamatosan egyeztet az anyaintézmény vezetőjével a tagintézmény-vezető a lehetséges bútor, informatikai és taneszköz-fejlesztések lehetőségeiről. ( interjúk, intézményi bejárás) Az éves munkatervben a kockázati tényezők felsorolása, és szöveges értelmezése az adott évre szóló igényeket rögzíti. (dokumentumelemzés)
6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?
6.2.3.
Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.
A különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának tárgyi környezete megfelelő. A pedagógusok a cél érdekében nyitottak az új módszerekhez, tanulásszervezési eljárásokhoz. (interjúk, intézményi bejárás) A pedagógiai program rögzíti a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal történő bánásmód elveit, céljait, teendőit, módszereit, a pedagógusok feladatait, a tanítás – tanulás eszközrendszerét. Az éves beszámolók és munkatervek feltüntetik az ezen területtel kapcsolatos eredményeket, feladatokat, bemutatják az elvégzett pedagógiai munkát. (Pedagógiai program, éves beszámolók, munkatervek)
6.2.4.
Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.
A pedagógusok nyitottak a szakemberek javaslataira, az új módszerekre annak érdekében, hogy sikerüljön megvalósuljon az esélyegyenlőség biztosítása ezen a területen is. Az iskola sokféle fejlesztő eszközzel, játékkal rendelkezik, melyek a tehetséggondozást, illetve az SNI és a BTMN tanulók fejlesztését végző pedagógusok saját készítésű, valamint otthonról behozott fejlesztő eszközökkel, játékokkal egészítenek ki. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?
6.3.5.
Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.
Az intézmény a szükségletekhez képest alacsony számban rendelkezik I K T eszközökkel. Projektor, interaktív tábla van, amit a pedagógusok szívesen használnak. Az intézményben külön informatika terem segíthetné az oktatást. (intézménybejárás, interjú, pedagógiai program)
6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.4.6.
Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.
A rendelkezésre álló humánerőforrás (többdiplomás kollégákkal, akik között van egy gyógypedagógus és egy fejlesztő pedagógus is) teljes mértékben megfelel képzési struktúrájuknak, pedagógiai értékeiknek, céljaiknak. Az intézményvezetője az éves munka tervezésekor felméri az adott tanév humánerőforrás igényét, melyet az éves munkatervben rögzít. (éves munkaterv)
6.4.7.
A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.
A vezető az igényeket jelzi az anyaiskola vezetőjén keresztül a fenntartó felé, az üres státuszokra álláshirdetést írnak ki, vagy áttanítással oldják meg a felmerülő hiányt. (éves munkatervek, beszámolók, interjúk)
6.4.8.
A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.
Az éves munkatervekben rögzítésre kerülnek a tanév feladatai, megvalósításuk időpontja, felelősei. Az egyenletes munkamegosztásra történő törekvés megvan. (éves munkatervek, beszámolók) Az SZMSZ „Az intézmény irányítása” fejezetében pontosan rögzítik a vezetők közötti munkamegosztást, a feladat és hatásköröket, jogköröket. (SZMSZ)
6.4.9.
A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.
Az éves munkatervek pontos helyzetelemzést tartalmaznak az adott tanévre vonatkoztatva. (dokumentumok elemzése)
6.4.10.
Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.
A beiskolázási programban az intézményi célokat, az adott tanév igényeit, rögzítik.(beiskolázási program)
6.4.11.
A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.
Az intézményvezetés a vezetői feladatok megoldására felkészült, a feladatok megosztása intézményen belül beszabályozott. (SZMSZ 2. fejezet: Az intézmény irányítása)
6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?
6.5.12.
Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.
Az intézményi feladatok végrehajtásában, megvalósításában az intézményvezetésének egy-egy terület kiemelt felelősei segítenek. A pedagógusok szorosan együttműködnek az anyaiskola pedagógusaival és egymással. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
6.5.13.
Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.
Az intézményi alapdokumentumok szabályozzák a szervezeti együttműködés lehetőségeit, formáit. Közösen megvitatott és elfogadott dokumentumok alapján végzik pedagógiai munkájukat. (pedagógiai program, SZMSZ, beszámolók, munkatervek)
6.5.14.
Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.
Az intézményben elért eredményeket az éves beszámolóban, az intézmény honlapján rögzítik. (honlap, beszámoló)
6.5.15.
Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.
A továbbképzéseken szerzett új ismereteket a kollégák egymás közötti megbeszéléseken osztják meg, melynek nincs kialakult szervezeti formája. Nyílt napokat, heteket szerveznek a szülők számára.(interjúk, munkatervek)
6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?
6.6.16.
Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.
Az intézményi hagyományok ápolása kiemelt szerepet tölt be az iskola életében. A feladatokat az éves munkatervben feltüntetik, külön ütemezik, felelősöket jelölnek mellé. A pedagógiai program osztályfőnöki munkájának feltüntetésekor külön jelölik a hagyományokat. Az SZMSZ külön rögzíti hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. A megvalósítás dokumentálása az iskolai honlapon képes beszámoló formájában megtekinthető. (honlap, éves munkaterv, pedagógiai program, SZMSZ)
6.6.17.
Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.
Az intézmény életével kapcsolatos legfontosabb információkat az iskolai honlap rögzíti, a képes beszámolók alátámasztják a megvalósulást. Az intézmény partnerei (külső és belső) ismerik és ápolják a hagyományokat, megvalósulásukban aktívan részt vállalnak. ( vezetői interjú, csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, csoportos interjú a szülők képviselőivel, honlap, iskolai újság)
6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?
6.7.18.
A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.
Munkaköri leírásokat készítenek. Az SZMSZ és az éves munkaterv pontosan meghatározza az intézményvezetésben résztvevők feladatait, hatásköreit, jogköreit. (SZMSZ, munkatervek)
6.7.19.
A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.
Lehetőség szerint törekednek az egyenletes és szakszerű feladatmegosztásra (vezetői interjú)
6.7.20.
A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.
A megoldandó feladatokhoz optimálisan próbálják hozzárendelni a felelősöket, a pedagógusok team-jeit. (SZMSZ, éves munkatervek)
6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?
6.8.21.
Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.
Az éves munkatervek előkészítését értekezletek előzik meg, utána közös munkával és egyetértéssel készül el az éves dokumentáció. (vezetői interjú)
6.8.22.
Ennek rendje kialakított és dokumentált.
Az éves munkatervben dokumentált.(éves munkaterv)
6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?
6.9.23.
Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.
Az intézményvezetése példamutató magatartásával ösztönzi nevelőtestületet az ismereteik megújítására, új módszerek alkalmazására. (pl.:Robotika) ( vezetői interjú, csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel)
6.9.24.
Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.
Az innováció elsősorban a tárgyi kultúra terén jelenik meg. (intézménybejárás)
6.9.25.
A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.
Nyitottságukra alapozva törekedhetnek jó gyakorlataik kidolgozására és továbbadására. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
6. A pedagógiai munka feltételei
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Több pedagógus fejlesztheti a „Digitális kompetenciáját”, az IKT eszközök szélesebb körű használata is fejleszthető. Nyitottságukra alapozva törekedhetnek jó gyakorlataik kidolgozására és továbbadására. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
Kiemelkedő területek:
A pedagógusok nyitottak a szakemberek javaslataira, az új módszerekre annak érdekében, hogy sikerüljön megvalósuljon az esélyegyenlőség biztosítása. Az iskola sokféle fejlesztő eszközzel, játékkal rendelkezik, melyeket a tehetséggondozást, illetve az SNI és a BTMN tanulók fejlesztését végző pedagógusok saját készítésű, valamint otthonról behozott fejlesztő eszközökkel, játékokkal egészítenek ki. (interjú a pedagógusok képviselőivel) A rendelkezésre álló humánerőforrás (többdiplomás kollégákkal, akik között van egy gyógypedagógus és egy fejlesztő pedagógus is) teljes mértékben megfelel képzési struktúrájuknak, pedagógiai értékeiknek, céljaiknak. (Interjú a vezetővel)
7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés
7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?
7.1.1.
Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.
A NAT–ban meghatározott feladatok helyi megvalósítását a pedagógiai program részletesen tartalmazza. A pedagógiai programban megfogalmazott célok tekintetében évente megvizsgálják az eredményeket. Az intézmény napi gyakorlatában jelen van az elvárásoknak megfelelés. (vezetői interjú, intézménybejárás)
7.1.2.
A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.
Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal. Az intézmény a stratégiai céljainak megvalósulását folyamatosan nyomon követi,. A tartalmi szabályozók, a környezet változása, az intézményi eredmények ismeretében folyamatos aktualizálás figyelhető meg. Az intézmény napi gyakorlatában jelen van a folyamatos tájékozódás, elvárásoknak megfelelés, az anyaintézménnyel folyamatos egyeztető törekvés, együttműködés figyelhető meg. (Pedagógiai program, munkatervek, beszámolók, interjúk, bejárás) A jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően történik a mindennapi munka az intézményben. Az alapdokumentumokban feltüntetik az érvényes jogszabályokat, rendelkezéseket. A pedagógiai program – nevelési program fejezete rögzíti az elérni kívánt nevelési – oktatási feladatokat. (Pedagógiai program, intézménybejárás)
7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?
7.2.3.
Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.
Az intézmény az anyaintézménnyel együttműködik, folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását. (interjúk) (Pedagógiai program, Munkatervek) Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek, terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben rögzítésre is kerül. (Pedagógiai program, Munkaterv, beszámolók, interjú) A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. Nyitottak az új módszerekre, több teremben van projektor, számítógép és elegendő digitális eszköz. A taneszközök (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) kiválasztása a hatályos és vonatkozó jogszabályok betartásával történik. (interjúk, intézménybejárás) A tanulók fizikai állapotának méréséhez NETFIT®, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet alkalmazzák. (Pedagógiai program, interjúk, intézményi bejárás) A munkatervi feladatokban megjelennek a pedagógiai program céljai, feladatai. (dokumentumelemzés) A beszámolók vizsgálják: a személyi feltételeket, továbbképzéseket, pedagógiai alapelvek, célok, és feladatok megvalósulását, a nevelő – oktató munka: személyiségfejlesztés, egészségfejlesztés, közösségfejlesztés, kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal történő foglalkozás területén elért eredményeket. A beszámolók rögzítik a helyi tanterv megvalósulását, bemutatják a tanulói teljesítményeket, valamint rögzítik a tanulási-tanítási eszközökkel kapcsolatos észrevételeket. A dokumentumokat az iskolavezetés, és a nevelőtestület minden tanév elején elfogadja, munkaértekezleteken vizsgálják a megvalósulást.(éves munkatervek, beszámolók)
7.2.4.
Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.
Az éves munkatervben ütemezésre kerülnek az intézmény egész éves feladatai, felelősei, megvalósításának időpontjai.(éves munkaterv) A munkatervek tartalmazzák a tevékenységek tervezését, ütemezését. (dokumentumelemzés)
7.2.5.
A tervek nyilvánossága biztosított.
A tervek a külső partnerek előtt is nyilvánosak, az iskola honlapján megjelennek. (iskolai honlap, intézménybejárás)
7.2.6.
A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.
A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A minőségbiztosítás jegyében zajlik a pedagógiai program feladatainak adott tanévre történő értelmezése, melyhez konkrét időterv is tartozik felelősök megnevezésével. a továbbképzési terv a munkaterv részét képezi. (dokumentumelemzés) Az eredménymutatók nem nyomonkövethetőek. Az éves munkatervekben, a beiskolázási tervben követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok. A beiskolázási tervben nyomon követhető: továbbtanulás jogszabályi háttere, azoknak a feltételeknek a felsorolása, melyek a továbbtanuláskor előnyt élveznek, beiskolázási terv időtartama, 2017-2018-ban mely képzések élvezik az elsődleges támogatást, végül az intézményi dolgozókra vonatkozó kimutatás. Az éves munkaterv és beszámoló mindig rögzíti, ki milyen területen tanul, illetve végzett el továbbképzést.( éves munkatervek, beiskolázási terv, beszámolók)
7.2.7.
A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.
A beiskolázási terv minden esetben alkalmazkodik az intézmény igényeihez, törekszik a személyi feltételek 100%-os biztosítására. (beiskolázási terv, éves munkaterv, vezetői interjú, csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel )
7.2.8.
A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.
A tankönyvkiválasztás elveit az intézményben az oktatásirányítás által kiadott alapelvek határozzák meg. (SZMSZ, Pedagógiai Program) A taneszközök kiválasztása a pedagógiai programban rögzítettek értelmében és a hatályos jogszabályok betartásával történik. . (Pedagógiai program, munkaterv, csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, csoportos interjú a szülők képviselőivel)
7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A továbbképzési tervek összeállítását megelőzheti az erősségek, a fejleszthető területek, lehetőségek és intézményi hiányterületek feltárása, mely a tervezést még átgondoltabbá teheti. A kerettantervek ajánlásait kiegészítve beépíthetik programjukba, tanmeneteikbe. A tervekben szerepeljenek lehetséges eredménymutatók is. (önértékelés dokumentumai)
Kiemelkedő területek:
Az intézmény Helyi Tantervét a Kerettantervek által meghatározottak alapján állították össze. Az intézményi Pedagógiai Program cél és feladarendszere képezi az egyes tanévek tervezésének az alapját. Törekszenek a hatályos szabályozók figyelembe vételére. A jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően zajlik a mindennapi munka az intézményben. Az alapdokumentumokban feltüntetik az érvényes jogszabályokat, rendelkezéseket. A Pedagógiai program – Nevelési program fejezete részletesen bemutatjai az elérni kívánt nevelési – oktatási feladatokat. (dokumentumelemzés, intézményi önértékelés)
1. Pedagógiai folyamatok
1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?
1.1.1.
Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.
Sajátos helyzetükből adódóan a tagintézmény-vezető irányításával készítik el a tagintézmény kiegészítő alapdokumentumait az anyaintézmény dokumentációja alapján.Az operatív tervezés a stratégiai célok megvalósítását támogatja. A vezető szerepe meghatározó. Az intézmény vezetése vezetői ismeretei segítségével képes a napi szintű teendőket a távlati célokhoz igazítani. (Pedagógiai program, munkatervek, csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, vezetői interjú) (interjú a vezetővel)
1.1.2.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.
Az intézményi tervezés a helyi igények figyelembe vételével készül. (Az intézmény sajátos helyzetben van: 1-4. évfolyammal működik.) Az intézmény fő feladatának tekinti a felső tagozatra való felkészítést. (interjúk, előzetes dokumentum elemzés) Az intézményi tervezés a helyi igények figyelembe vételével készül. (Az intézmény sajátos helyzet 1-4. évfolyammal működik.) Az intézmény fő feladatának tekinti a felső tagozatra való felkészítést. (interjúk, előzetes dokumentum elemzés) (interjúk, előzetes dokumentum elemzés)
1.1.3.
A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.
A tagintézmény-vezető és a nevelő testület közösen készíti a tervezést. Bevett gyakorlat az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló programok kidolgozása. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
1.1.4.
Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.
“Tankerületi kollégákkal jó az együttműködés”(2015/206-os Beszámoló) A fenntartó képviselőjével az anyaintézmény vezetőjén keresztül történik a kapcsolattartás. (interjú a vezetővel)
1.1.5.
Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.
A pedagógusok, és az intézmény vezető önértékelése megtörtént, intézményi önértékelésre vonatkozó adatokat a helyszínen megtekintettük. Az önértékelés zárásaként az intézkedési terv elkészült. (helyszíni és előzetes dokumentum elemzés)
1.1.6.
Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
Az éves munkatervek a stratégiai dokumentumokkal összehangoltak. Munkaközösségek nem működnek az intézményben.(interjúk, előzetes dokumentumelemzés)
1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?
1.2.7.
Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.
Az aktuális oktatáspolitikai célokkal összhangban készültek az intézmény stratégiai dokumentumai. (dokumentumelemzés)
1.2.8.
Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.
A stratégia célok megvalósítására irányul az operatív tervezés (munkatervek), azonban a megvalósulása a beszámolókban csak részben követhető.(előzetes dokumentum-elemzés)
1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?
1.3.9.
A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)
Az átfogó stratégiai terv (Pedagógiai program) évekre lebontása adja az éves munkaterv alapját. Mindemellett az éves munkatervekben megjelennek az aktuális tanévre vonatkozó sajátos elemek. (előzetes dokumentum-elemzés)
1.3.10.
Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.
Az éves munkatervek (intézményi munkaterv) megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,megvalósítását a pedagógusok közös feladatuknak tekintik. Munkaközösségek, diákönkormányzat nem működnek az intézményben. (dokumentum-elemzés, interjúk)
1.3.11.
Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.
Az intézmény nevelési-oktatási céljai a dokumentumokban részletesen megjelennek, ezekhez rendelik a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását, az értékelés módját, gyakoriságát. (dokumentum-elemzés)
1.3.12.
Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.
A tanulócsoportok személyiség- és közösségfejlesztése, tanulási eredmények a szülők elégedettségét kivívta. (interjú a szülők képviselőivel)
1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?
1.4.13.
Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.
Az éves munkatervek beszámolók egységben készültek, a beszámolók értékelik az adott munkatervben kijelölt célokat, feladatokat. Az értékelésből adódóan meghatározzák a következő tanévben elérendő célokat is. (előzetes dokumentumelemzés) Az éves munkatervekben tervezik meg a tanév célkitűzéseit, fejlesztési területeit, a fejlesztés menetét a beszámolókban (osztálytanítók által készített) elemzik, értékelik a megvalósulást. (pedagógusok képviselőivel készített interjú)
1.4.14.
A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
A tervezés az előző tanévben feltárt hiányosságok, fejleszthető területek alapján történik.A 2015/2016. évi beszámolóban megfogalmazottak figyelembe vételével készült a 2016/2017. évi munkaterv. (vezetői, pedagógus interjúk, előzetes dokumentumelemzés)
1.4.15.
A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.
A beszámolók szempontjai részben illeszkednek az önértékelési rendszer szempontsorához. A tanévvégi beszámolók főrészét az osztálytanítók értékelése, elemzése adja. (előzetes dokumentumelemzés, vezetői interjú)
1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?
1.5.16.
A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.
A pedagógusok éves tervezését központilag készített tanmenetek adják, melyek nem tartalmaznak egyéni kiegészítéseket (differenciálás, BTMN-es tanulóra vonatkozó megjegyzéseket). A csoporthoz igazított haladás a naplóban regisztrált. Így a tanmenet és a napló vezetése nincs összhangban. A tanulók munkáiban a tényleges haladás tükröződik, amit a haladási naplóban is vezetnek. A tanmenetekben a tantervi tartalmak megtalálhatók. A helyi viszonyokra, a csoportokra, egyénekre szabott tervezés nem regisztrált. Az ajánlott tanmenetet abban az esetben egészítették ki, amikor az ajánlott tanmenet éves óraszáma eltér a helyi tantervben meghatározott éves óraszámtól. (helyszíni dokumentum-elemzés)
1.5.17.
A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.
A tervezés szerint folyik a pedagógiai munka, eltérések a tervezésben vagy nem láthatók, vagy pedagógiailag indokoltak. (helyszíni dokumentum-elemzés, interjú a vezetővel)
1.5.18.
A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.
A teljes pedagógiai folyamat nehezen követhető - a naplók és a tanulói haladás (füzetek, produktumok) összhangban vannak, az eltérések a tanmenetekben nincsenek bejegyezve. (helyszíni dokumentum-elemzés)
1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?
1.6.19.
Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.
A belső ellenőrzések tervezettek, végrehajtásuk dokumentált.(munkaterv, beszámolók) Az ellenőrzéseket, óralátogatásokat a tagintézmény-vezető végzi három egymást követő óra keretében. (interjú a vezetővel).
1.6.20.
Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.
Az óralátogatások gyakorisága tervezett. Céljai nincsenek előre rögzítetten meghatározva. (előzetes dokumentumelemzés, munkatervek, ellenőrzési terv)
1.6.21.
Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.
Az osztályfőnöki beszámolókban megjelennek az egyes tantárgyak tananyagának elsajátítását mért adatok, hatékonysági mutatók. (előzetes dokumentumelemzés, beszámolók)
1.6.22.
A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.
Az tanulmányi eredményességét vizsgálják, az eredmények alapján fejlesztési célokat határoznak meg. (2015/2016-os beszámoló) A 2016/2017. évi beszámoló statisztikai jellegű.
1.6.23.
Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.
Az intézmény önértékelésében felhasználták a pedagógusok önértékelésének eredményeit. (interjú a vezetővel)
1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?
1.7.24.
Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.
Az önértékelés dokumentumai az OH felületén elérhetőek voltak. „Jelenleg nem rendelkezünk objektív, sztenderdekhez viszonyító mérési rendszerrel” (mind az 5 év mérési eredményeinél megjelenik ez a megállapítás) (előzetes dokumentumelemzés)
1.7.25.
Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.
Az indikátor a napi gyakorlat részét képezi. (interjú a vezetővel és a pedagógusok képviselőjével)
1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?
1.8.26.
Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.
Bemeneti mérésként alkalmazzák a DIFER mérést. (interjúk, munkatervek)
1.8.27.
A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.
Az alapdokumentumokban meghatározott módon történik a tanulók értékelése.(előzetes dokumentumelemzés, interjú a pedagógusok képviselőivel, a vezetővel)
1.8.28.
A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.
A tanulók szülei az értékelési rendszerről, módszerekről, eszközökről a tanév elején és folyamatosan is kapnak részletes információt. (interjú a szülők képviselőivel)
1.8.29.
Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.
A tanulói eredményeket követik, elemzik, az eredményességet vizsgálják, ennek dokumentálása is megtörténik. Ezek alapján készített fejlesztési tervek nincsenek. (dokumentumelemzés, interjúk)
1.8.30.
A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.
Folyamatos a kapcsolattartás a szülőkkel, napi szinten kapnak jelzéseket a tanulók teljesítményéről, haladásáról. (interjú a szülők képviselőivel)
1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)
1.9.31.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.
A feltárt hiányosságokat, új kezdeményezéseket (informatika, Robotika, Sakk-palota program), beépítik a módosított stratégiai és operatív tervekbe. (helyszíni dokumentumelemzés, interjú a vezetővel)
1.9.32.
Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.
Az intézményi önértékelés nyomán intézkedési tervet készítettek. (dokumentumelemzés) Csak alsó tagozatos oktatást végző intézményként nem vesznek rész az országok kompetencia méréseken. Belső méréseket végeznek, amelyek nincsenek standardizálva A mérési eredményeket elemzik, felhasználják a tervezésben. (vezetői interjú)
1.9.33.
Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.
Hangsúlyt fektetnek a kiemelt figyelmet igényelt tanulók fejlesztésére, különösen a sajátos nevelési igényű tanulókra. (interjú a pedagógusok és a szülők képviselőivel)
1.9.34.
A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.
Az intézménynek kidolgozott jó gyakorlata nincs. (interjúk)
1. Pedagógiai folyamatok
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A nevelő-oktató munka támogatására munkaközösség(ek)et hozhatnak létre. (interjúk, dokumentumelemzés) A beszámolókban törekedhetnek a célok, kitűzött feladatok teljesülésének részletesebb bemutatására.(előzetes dokumentum elemzés) A mérések összahangolása az országos standardokkal előre mutató lehet az intézmény számára. Jó gyakorlataik kidolgozása, az SNI fejlesztések részletesebb tervezése erősítheti az intézmény szakmai munkáját. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
Kiemelkedő területek:
Helyzetelemzésre épülő reális célok, feladatok kijelölése, a kitűzött célok megvalósítása. Stratégia tervek és az operatív tervezés koherenciája. A jogszabályi előírásoknak való megfelelés.(dokumentumelemzés) A szülők naprakész, pontos tájékoztatása a tanulók fejlődéséről. (interjú a szülők képviselőivel) Hangsúlyt fektetnek a kiemelt figyelmet igényelt tanulók fejlesztésére, különösen a sajátos nevelési igényű tanulókra. (interjú a pedagógusok és a szülők képviselőivel)
2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?
2.1.1.
A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).
A beszámolóik formai és tartalmi szempontból különbözőek, ezt az elvárások megváltozásával indokolták. Az egyéni fejlesztésekre nem készítenek terveket a tantárgyi tanmenetekben, differenciált foglalkoztatással oldják meg ezt a feladatot. Az intézményi önértékelések megtörténtek a pedagógusok, a tagintézmény-vezető és tagintézmény szintjén is. Az önfejlesztési tervek reálisak, melyekben a visszacsatolást,a megerősítést, a célok kijelölését és az azokhoz tartozó feladatokat rendszerezték. Az intézményi önértékeléshez is részletes és korrekt intézkedési terv készült. (előzetes dokumentumelemzés, interjú a pedagógusok képviselőivel és a vezetővel)
2.1.2.
Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.
Az intézmény szervezeti és tanulási kultúrája támogató jellegű. A pedagógusok a tanulók érdeklődését felkeltő tanítási módszereket és korszerű támogató eszközöket (interaktív táblák, IKT eszközök) alkalmaznak. (interjúk)
2.1.3.
A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.
A nevelés és oktatás személyre szabott,a pedagógusok ismerik a tanulókat, testi és szellemi képességeiket, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. A tanulók személyes és szociális képességeik megismeréséhez többféle lehetőséget is kihasználnak: megfigyelés, óvodai látogatások (ezek kölcsönösek), családlátogatások, a szülőkkel, a fejlesztő - és gyógypedagógusokkal történő megbeszélések. (interjúk a pedagógusok és a szülők képviselőivel)
2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?
2.2.4.
A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.
A pedagógusok módszertani kultúrája támogatja a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztését.A különleges bánásmódot igénylő tanulók segítése megjelenhet a tervező dokumentumokban. (helyszíni dokumentumelemzés, interjúk)
2.2.5.
A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.
A fejlesztés eredményességét folyamatosan megbeszélik, viszont ezekről nem készítenek külön feljegyzést. Az eredmények javulását a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítésével, a jól működő helyi gyakorlatok átadását belső tudásmegosztás szervezésével és a tanulók motiválásával igyekeznek elérni. (interjú a vezetővel és a pedagógusok képviselőivel) A kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztését a pedagógiai program röviden tartalmazza, tanévenként a megtett lépések nem mindig nyomon követhetőek az éves beszámolókban és a munkatervekben. (előzetes dokumentumelemzés: Pedagógiai program, éves munkatervek, beszámolók)
2.2.6.
A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.
A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető a mindennapi gyakorlatban, a dokumentumokban és a programokban. Az éves beszámolók tartalmazzák a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek megvalósulásának módját és lehetőségét: korrepetálások, tehetséggondozások, szakkörök. (előzetes és helyszíni dokumentumelemzés)
2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?
2.3.7.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.
A szociális hátrányok leküzdését szabályozzák az alapdokumentumok: Pedagógiai program, SZMSZ . A munkatervekben is megjelenik az ez irányú tevékenység. (előzetes dokumentumelemzés) A kiemelt figyelmet igénylő tanulókról folyamatosan információkat gyűjtenek, tapasztalataikat megosztják a kollégákkal. Ezek az információk segítik a pedagógusok fejlesztő és nevelő munkáját. Nyílt napokat szerveznek, a közösségi programokban bevonják a családokat és a stratégiai partnereiket is az együttműködés erősítése és információáramlás segítése érdekében. (interjúk a pedagógusok képviselőivel és a vezetővel)
2.3.8.
Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.
A Pedagógiai program az 1.5. „A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység” fejezete foglalkozik e kérdéssel. Kiemelt figyelmet fordítanak a tanulók szociális helyzetének megismerésére.( vezetői interjú) A tanulási környezetre vonatkozó információkat elemzik, szükség esetén családot látogatnak. Az tagintézmény-vezetőt rendszeresen tájékoztatják a tanulók szociális helyzetéről. Az osztályfőnökök fokozott figyelemmel kísérik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókat a tanév folyamán.(interjú a pedagógusok képviselőivel)
2.3.9.
Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.
A Szakértői Bizottság javaslatai alapján a fejlesztő órákon a logopédus munkájának igénybevételével foglalkoznak az SNI, BTMN tanulókkal. (intézménybejárás, vezetői interjú) Minden osztály számára heti 2 óra felzárkóztatást és heti 2 óra tehetséggondozást biztosítanak. Integrált nevelést alkalmaznak az elfogadás, a felelősség érzés, a segítőkészség kialakítására. A tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulókat folyamatosan figyelik, változatos pedagógiai módszereket és eljárásokat alkalmaznak a megsegítésükre. A pedagógiai munkát segítő szakemberek segítségét rendszeresen kérik a problémás gyerekekkel kapcsolatban.
2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?
2.4.10.
Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.
Az 1. és a 2.osztályosoknál a tanulás tanítása van alapvető iskolai feladatként jelen. A 3. és a 4.osztályfokozatokban az önképzés lehetőségeivel is megismertetik a tanulóikat. Gyakoroltatás, felzárkóztató foglalkozás, egyéni- és csoportos differenciált órai munka jelenik meg a napi gyakorlatban. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
2.4.11.
Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.
Az S N I és B T M N tanulók lehetőségei: fejlesztések, felzárkóztató foglalkozások, a rehabilitáció- a szakértői véleményben foglaltak alapján, jogszabályban meghatározott irányelvek figyelembe vételével biztosított. (interjú a vezetővel)
2.4.12.
A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.
A felzárkóztatás, a továbbhaladás kiemelt feladat az intézményben. A lemaradó tanulókat tervszerűen és rendszeresen segítik. Az önálló tanuláshoz igyekeznek segítséget nyújtani a lényeg kiemelésével, vázlatírással. (interjú a pedagógusok és a szülők képviselőivel)
2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?
2.5.13.
Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.
Az intézmény elnyerte az „Örökös ökoiskola címet”. Ennek megfelelően részletes ökoiskolai munkaterv alapján dolgoznak. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés kiemelt célként jelenik meg a tagintézmény napi gyakorlatában. Örökös ÖKO-iskolaként az ÖKO-munkatervet a programfelelős készíti el és ez az éves munkaterv része. A környezet- ismeret órákon állandó jelleggel foglalkoznak a meghatározott témákkal. (dokumentumelemzés, interjúk)
2.5.14.
A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.
Az átlátható fenntarthatóság biztosítására ÖKO parkot is létrehoztak, melynek gondozására támogatói segítséget (szülők, önkormányzat) is szerveztek. Van ÖKO faliújság és az egész iskola gondozott virágokkal díszített. Felhívják a figyelmet a releváns jeles napokra (Víz Világnapja,Madarak és Fák Napja…). Szelektív hulladékgyűjtést szerveznek. Madárbarát iskolaként figyelnek a madarakra, télen is takarmányozzák őket. Nyaranta ÖKO tábort szerveznek. (intézménybejárás)
2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?
2.6.15.
A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.
Az intézményben nagy hangsúlyt kap a nevelés. Az intézményben a tanulók megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket. A közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. Nagy hangsúlyt fektetnek az iskolai közösségek fejlesztésére tagintézményi és osztály szinten szinten is. Az összetartozás élményét segítik a szülők nagy örömére és támogatásával szervezett családi napok, családi túranapok is.(csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, csoportos interjú a szülők képviselőivel, vezetői interjú)
2.6.16.
A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.
A diákcsoportokat együttműködés és előítélet-mentesség jellemzi. Az iskolában megszervezett közösségépítő programok változatosak és ez által megvalósul a közösségek fejlesztése. A pedagógusok törekednek ismereteik, módszereik bővítésére. Hangsúlyozzák az együttműködés szükségességét. (csoportos interjú a szülők képviselőivel, csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel)
2.6.17.
A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.
Hagyományőrző tevékenységeik: megemlékezés a település idős lakosairól, október 6, karácsony, március 15 (iskolai és községi ünneplés), október 23, Gyermeknap, Negyedikesek ballagása, versmondó gála (iskolai), falunapon szereplési lehetőség a tanulóknak, valamint egyéb (községi) rendezvényeik. Adventkor és húsvétkor “alkotó délelőtt”-öt tartanak,, amelyre segítségül várják a szülőket is. Az összes rendezvényük nyitott a szülők felé. (munkatervek, vezetői, pedagógus interjú)
2.6.18.
Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.
Az intézményen belüli információáramlás több irányú, a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. A tagintézmény vezetője a jogszabályban előírt módon eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségeinek. Az intézményen belüli információáramlás több irányú, a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. A munkatársak számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. (csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, vezetői interjú)
2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?
2.7.19.
Közösségi programokat szervez az intézmény.
Az intézmény partneri kapcsolatai miatt is közvetlenül érintett a községi közösségi programokban való együttműködésben. A közéleti tevékenységben állandó jelleggel jelen vannak az iskola tanulói: a városi rendezvényeken, az egyes műsorszámok aktív résztvevőiként vagy a nemzeti ünnepek közösen ünneplésén. Közös kiránduláson vettek részt a pedagógusok, gyerekek, szülők. A szülőkkel hagyományőrző programokat szerveznek. (csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, csoportos interjú a szülők képviselőivel, vezetői interjú)
2.7.20.
Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.
A tagintézményben nem működik diákönkormányzat. (interjúk)
2.7.21.
A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
Az intézmény bevonja a szülőket a közösség életébe, az intézményi hagyományok ápolásába, iskolai foglalkozásokba. Kirándulások, nyílt órák, családi napok stb. A szülők a megfelelő kereteken belül aktív részvevői az iskolai szabadidős és hagyományápoló tevékenységeknek. A SzMK segítő közösségi munkát fejt ki az intézményi hagyományok ápolása terén (foglalkozások, kirándulások, nyílt órák, iskolai témanapok szervezése, ezeken való részvétel,társadalmi munkák). (csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, csoportos interjú a szülők képviselőivel)
2.7.22.
Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.
A tanulási és szervezeti kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába bevonják a javaslati vagy szavazati joggal rendelkező nevelőtestületet, az SZMK képviselőit. Lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak és változásokat, fejlesztéseket kezdeményezzenek. (csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, interjú a szülők képviselőivel, a vezetővel)
2.7.23.
A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.
A tagintézményben a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, napi szintűek és hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak a tagintézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. Az interjúk alapján a szülői részvételtámogató. Az intézményben a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz.( csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, csoportos interjú a szülők képviselőivel, vezetői interjú)
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A diákok önálló tanulásra nevelése motivációs eszközök alkalmazásával, a tanulási technikák és stratégiák módszertanának megismertetése és az önellenőrzés fejlesztése. A különleges bánásmódot igénylő tanulók segítésének továbbfejlesztése, megjelenítése a tervező dokumentumokban. . A tanulók szociális helyzetének, az esetleges változásoknak a folyamatos figyelemmel kísérése. (helyszíni dokumentumelemzés, Önértékelés dokumentumai)
Kiemelkedő területek:
Gyermekközpontú, családias iskolai légkör.. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókról információkat gyűjtenek, tapasztalataikat megosztják az érintett kollégákkal. Fontosnak tartják a tanulás támogatását és az önképzés lehetőségeinek megismertetését a tanulóikkal, ehhez alakították ki a szervezeti és a tanulási kultúrát. Gyermekek munkájának tantárgyi ellenőrzése rendszeres, erről folyamatos visszajelzést kapnak az e-naplón keresztül a szülők. A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat példa értékűen valósítja meg a tagintézmény. A tagintézmény fontosnak tartja a nemzeti hagyományok megismertetését,a magyarságtudat, a hazaszeretet kialakítását. Nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos nevelésére, az ÖKO iskola működtetésére. Az egészséges életmódra nevelés érdekében lehetőséget teremtenek rendszeres mozgásra, sportolásra,versenyzésre. (interjúk, a munkatervek és beszámolók elemzése)
3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?
3.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.
A Pedagógiai program I/13. pontja hangsúlyozza a tanulók tanulásra nevelését. a beszámolók számszerű adatokat tartalmaznak az eredményességről. ( előzetes dokumentumelemzés)
3.1.2.
Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.
Az önértékelés lebonyolítása a partnerek bevonásával történt, melynek nyomán erősségeket és fejleszthető területeket jelöltek meg.. (Önértékelés dokumentumai) Az intézmény legfontosabb partnereinek beazonosítását (szülő, diák, nevelőtestület) a pedagógiai program tartalmazza. Rögzítik az együttműködés, kapcsolattartás formáit, eszközeit. Az intézmény partnerei: védőnői szolgálat, a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálat, és a fenntartó és a helyi önkormányzat. Az együttműködés keretében megvalósulandó teendők is meghatározásra kerültek. (pedagógiai program) A külső kapcsolatok rendszerét a jogszabályban megjelöltek értelmében az SZMSZ tartalmazza. Az egyes intézményekkel kapcsolattartó nevelőket nem jelöli külön a munkaterv.(pedagógiai program, SZMSZ, éves munkatervek)
3.1.3.
Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók.
Az éves munkaterv külön rögzíti a külső és belső tantárgyi mérések rendjét, fajtáit: o tantárgyi szintfelmérés, o DIFER – mérés, o tanulók fizikai állapotának mérése (NETFIT). Az éves beszámolókban a tanulmányi eredmények átlagai mellett, a tanulmányi versenyeken és a sportversenyeken elért eredmények felsorolása is megtörténik. Az intézmény tantárgyi méréseket végez, azonban az egységes standardokkal való összevetése ezeknek a méréseknek fejlesztető terület. (dokumentumelemzés, interjú a vezetővel)
3.1.4.
Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.
Az intézményben 1-4. évfolyamig van oktatás.
3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?
3.2.5.
Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.
A pedagógiai program megjelöli a nevelő – oktató munka és a pedagógiai munka alapelveit, értékeit, céljait. Az éves munkatervekben a Fenntartó által megfogalmazott feladatok mellett a Pedagógiai programban és az előző tanévi beszámolókban megjelölt feladatok kerülnek kitűzésre. A felsorolt eredmények a célokkal összhangban vannak, az elvártnak megfelelőek. Az éves beszámolók tartalmazzák a kitűzött célokhoz a visszacsatolást.(pedagógiai program, éves munkatervek, beszámolók)
3.2.6.
Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).
A Pedagógiai program kompetenciaterületenként jelöli meg az intézményre váró feladatokat, míg az éves beszámolókban a szaktárgyak átlagai kerülnek feltüntetésre. A pedagógiai munka tömör szöveges elemzése történik a beszámolókban a pedagógiai programban megfogalmazott elvek alapján. A személyiség -, közösség -, egészségfejlesztés, valamint az Öko-környezeti nevelés területeire tér ki, megjelölve a további feladatokat is. (előzetes és helyszíni dokumentumelemzés)
3.2.7.
Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.
Az éves munkatervben a versenyek felsorolásán túl, az elvégzendő fő intézményi feladatok, iskolai hagyományok mellett megjelennek a felelősök. Kijelenthető, hogy a munkatársak hozzájárulnak az eredmények eléréséhez. A versenyeredményeknél hiányzik a felkészítő tanárok neve, ezért nem derül ki egyértelműen, hogy kik járulnak hozzá az elért eredményekhez. (éves munkatervek, beszámolók)
3.2.8.
Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.
Örökös Öko-iskola címmel rendelkezik az intézmény.
3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?
3.3.9.
Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.
Az éves munkatervben pontosításra kerülnek a témák, felelősök és időpontok. A munkaértekezleteken a tanulási eredményességről szóló információk megosztásra kerülnek. (vezetői interjú, SZMSZ)
3.3.10.
Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.
Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatok, eredmények felhasználása a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélésében, különösen a tanulás-tanítás szervezésében és irányításában a gyakorlati munkában megjelenik, a dokumentálás, a külső standardokkal való összevetés azonban fejleszthető. (dokumentumelemzés, interjú a vezetővel és a pedagógusok képviselőivel)
3.3.11.
A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.
Az intézményi elvárásrendszerben rögzítésre került, hogy az eredményeket felhasználják az intézményi önértékelésben. (1.6.21.,1.6.22.,1.6.23.) Az elért eredmények számszaki bemutatása megtalálható az éves beszámolókban, a szaktárgyi elemzések hiányoznak. (éves beszámolók)
3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?
3.4.12.
A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.
Az ötödik osztály osztályfőnökének a gyerekek „átadása " az osztálytanító feladata lehet, mellyel a négyéves alsó tagozatos közös munka tapasztalatai átadhatóvá válnak. (önértékelés)
3.4.13.
A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.
Az éves munkaterv és az éves beszámoló egymásra épülnek, de az éves beszámoló más rendszerben elemzi a pedagógiai munkát, mint amilyen rendszerben készült a munkaterv.(éves munkaterv, beszámoló)
3. Eredmények
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása a munkatervekben. Belső mérések kifejlesztése. Konkrét fejlesztési célok megfogalmazása a tanulói mérések eredményeinek elemzését követően. (dokumentumelemzés, interjú a vezetővel) A végzős tanulók további tanulási útjának követése, a tapasztalatok felhasználása a tervezőmunkában fejleszthető feladat. Az ötödik osztály osztályfőnökének a gyerekek „átadása " az osztálytanító feladata lehet, mellyel a négyéves alsó tagozatos közös munka tapasztalatai átadhatóvá válnak. (önértékelés)
Kiemelkedő területek:
Az intézményi eredmények eléréséhez hozzájárul a teljes nevelőtestület szaktudása, lelkiismeretes, precíz, fáradhatatlan nevelő-oktató munkája. (önértékelés dokumentumai) A lakóhelyi közösség elismerésének kivívása.(interjú a szülők képviselőivel)
4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?
4.1.1.
Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.
Az intézmény belső kapcsolatrendszerének középpontjában a támogató szervezeti struktúra áll, amely a pedagógusok szakmai együttműködésén alapszik. Tagintézmény lévén kis létszámú a tantestület. A kollégák napi szinten tartják a kapcsolatot, szorosan együttműködnek a közös programok megvalósításában. A tagintézmény vezetője az SZMSZ-nek megfelelően havonta megbeszélést tart a kollégáival.
4.1.2.
A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.
A nevelő-oktató munka érdekében tervszerűen működő, folyamatos megújulásra képes, innovatív közösségeket alkotnak. Munkaterv szerint dolgoznak, amelyek az intézményi célok figyelembevételével készülnek el és valósulnak meg.
4.1.3.
A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.
A szakmai közösségek vezetője a tagintézmény-vezető, akinek hatás –és jogkörét az SZMSZ határozza meg.
4.1.4.
Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.
Az iskolavezetés és a pedagógusok rendszeres együttműködése által megvalósul a szabályozott és szervezett pedagógiai tevékenység. (SZMSZ, interjú avezetővel és a pedagógusokkal)
4.1.5.
Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.
A tagintézmény-vezető fontosnak tartja, elősegíti és támogatja a pedagógusok szakmai együttműködését. Fő céljuk az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalának fenntartása és minőségének javítása. A tagintézmény vezetőjének támogató munkája nyomon követhető az év végi beszámolókból. Hangsúlyt fektetnek az együttműködés, egy-egy eseményen való együttes szervezett megjelenés fontosságára. (dokumentumelemzés, interjú a vezetővel)
4.1.6.
A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.
A tagintézményben nem működik munkaközösség. A pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése és értékelése a tagintézmény-vezető feladata. (interjú a vezetővel)
4.1.7.
A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.
A stratégiai és operatív tervekben nem részletezett a pedagógusok együttműködésének folyamata egymással és a segítő szakemberekkel. (dokumentumelemzés)
4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?
4.2.8.
Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.
A szakmai feladatok megoldása során a tantestület koherenciája nagyon erős, az egymást támogató attitűd határozottan körvonalazható. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
4.2.9.
Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.
A tagintézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére az igényesség és a hatékonyság jellemző. A tagintézmény vezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejődését. A pedagógusok ilyen irányú törekvéseit maximálisan támogatja. (interjú a vezetővel)
4.2.10.
A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.
A továbbképzéseken szerzett tapasztalataikat megosztják egymás között a tagintézmény pedagógusai, (interjú a pedagógusok képviselőivel)
4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?
4.3.11.
Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.
Hatékony kommunikációt folytatnak. Az intézményen belüli információáramlás kétirányú, a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
4.3.12.
Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.
Napi szinten történik az információk megosztása. Közösségi csoportot is létrehoztak a kollégák, amely csoportnak a szülők is tagjai lehetnek. (interjúk) Az értekezletek, megbeszélések hatékonyabb kommunikációval eredményesebbé válhatnak. (önértékelés)
4.3.13.
Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.
Az információ átadás szóbeli, digitális és papír alapú eszközeinek célszerű kombinálása fejlődéshez vezethet az intézményi kommunikáció terén. (intézményi önértékelés) Az információkat, programkínálatokat megkapják a pedagógusok. Az intézményi működés nyilvánosságát az iskolai honlapon biztosítja.(interjúk)
4.3.14.
Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.
A munkatársak számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
4.3.15.
Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.
Az értekezletek a munkatervben meghatározott rend szerint zajlanak. Tagintézményi szintű értekezletek havi rendszerességűek. (munkatervek, interjúk a vezetővel és a pedagógusok képviselőivel)
4.3.16.
A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.
A munkatársak értékelése, elismerése többnyire szóban történik. (interjú a vezetővel)
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Szakmai munkaközösség megalakítása. A szakmai megbeszélések hatékonyságának növelése. Az információ átadás és áramoltatás lehetőségeinek felülvizsgálata, tagintézményi honlap aktív működtetése. (interjú a pedagógusok képviselőivel és a vezetővel, az önértékelés dokumentumai)
Kiemelkedő területek:
Tagintézmény lévén, a kis létszámú a tantestületben a kollégák napi szinten tartják a kapcsolatot, szorosan együttműködnek a közös programok megvalósításában. A tagintézmény vezetője ösztönzi a tagintézményen belüli és az intézményi szintű együttműködést is, támaszkodik a kollégái munkájára az intézményi célok elérése érdekében, az SZMSZ-nek megfelelően havonta megbeszélést tart. A pedagógiai folyamatok ellenőrzése, értékelése és az önértékelési rendszer működtetése folyamatos. A belső tudásmegosztás napi szintű. (önértékelés dokumentumai, interjú a pedagógusok képviselőivel és a vezetővel)
5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?
5.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.
Óvoda, SZMK, Felsőlajos község vezetése és lakói, Cziffra György Művészeti Iskola, Kecskeméti Katona József Könyvtár szolgáltató helye,Iskoláért, Gyermekekért Alapítvány , "Anya intézmény" (Lajosmizse) (Pedagógiai program)) Tankerület munkatársai (interjú a vezetővel) Kulcsfontosságú partnerek:“Településen működő óvodával aktív a kapcsolat” , Szülői munka közösség (Pedagógiai program) Örkényi Cziffra György Művészeti Iskola kihelyezett tanszaka
5.1.2.
A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.
Pedagógiai Programban, éves beszámolókban felsorolt, a végzett tevékenységükről van néhány mondatos értékelés.
5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?
5.2.3.
Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.
A partnerek azonosítottak, tartalomleírással nem rendelkeznek.(dokumentumelemzés)
5.2.4.
Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.
A tervezés egyeztetés után történik. (interjú a vezetővel)
5.2.5.
Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.
A szülői elégedettségmérés megtörtént. (helyszíni dokumentumelemzés)
5.2.6.
Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.
Az intézmény panaszkezelése nem dokumentált. (előzetes dokumentumelemzés)
5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?
5.3.7.
Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.
Az intézmény eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének. (interjú a vezetővel)
5.3.8.
Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).
Az információ átadásra használják a szóbeli és digitális információ átadás formát is. (interjú a vezetővel)
5.3.9.
A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.
Az alapdokumentumok módosítására vonatkozó vélemény nyilvánítás biztosított. (interjú a vezetővel)
5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?
5.4.10.
Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.
Az intézmény részese a helyi közéletnek /Közös rendezvények az óvodával, községi rendezvények (karácsony, idősek napja, farsang, Tehetségek délutánja, Anyák napja, Márc. 15.) (munkatervek, beszámolók, interjúk)
5.4.11.
A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.
Az intézmény részese a helyi közéletnek /Közös rendezvények az óvodával, községi rendezvények (karácsony, idősek napja, farsang, Tehetségek délutánja, Anyák napja, Márc. 15.) (munkatervek, beszámolók, interjúk) Helyi rendezvényeken rendszeresen részt vesznek a pedagógusok és a tanulók. (Munkatervek, Beszámolók)
5.4.12.
Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.
A pedagógusok köztiszteletben állnak a településen. (interjú a szülők képviselőivel)
5. Az intézmény külső kapcsolatai
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A partnerek azonosítása mellett, a tevékenységükről tartalomleírás összeállítása. Honlap fejlesztés. ( Intézményi önértékelés, dokumentumelemzés)
Kiemelkedő területek:
Az intézmény kulcsszerepet tölt be a település kulturális életében. Hagyományőrzés, színvonalas iskolai, települési szintű ünnepségek, műsorok. Nemzeti ünnepeken illetve egyéb hagyományos ünnepségeken, eseményeken (Pl. Idősek napja, Falunap) műsorok előadása, melyeket a pedagógusok tanítanak be. Az iskolai műsorok a község polgárai számára is nyitottak, együtt ünnepelnek. helyet és technikai támogatást adnak a községi könyvtárnak és a kulturális rendezvényeknek. Szoros kapcsolatot építettek ki a helyi óvodával. (interjú a szülők képviselőivel és a pedagógusokkal, valamint a vezetővel)
6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.1.1.
Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.
Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, az az éves munkatervekben, beszámolókban megjelenik, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről. Az intézmény működésének minőségét nagymértékben meghatározza a rendelkezésre álló tárgyi és humán infrastruktúra, ezért különösen fontosnak tartják hogy az intézmény a rendelkezésre álló lehetőségeit a lehető legjobban használja ki. Az intézmény a tanulási-tanítási folyamat tárgyi környezetét a pedagógiai céljainak megfelelően alakította ki. (pl.:Ökoiskola) (Pedagógiai program, Munkatervem, beszámoló, interjúk) Az intézményvezető az éves beszámolókban rögzíti a pedagógiai programban megjelölt feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra meglétét. A munkatervek rögzítik a kockázati tényezőket az adott tanévre lebontva.(vezetői interjú)
6.1.2.
Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.
Folyamatosan egyeztet az anyaintézmény vezetőjével a tagintézmény-vezető a lehetséges bútor, informatikai és taneszköz-fejlesztések lehetőségeiről. ( interjúk, intézményi bejárás) Az éves munkatervben a kockázati tényezők felsorolása, és szöveges értelmezése az adott évre szóló igényeket rögzíti. (dokumentumelemzés)
6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?
6.2.3.
Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.
A különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának tárgyi környezete megfelelő. A pedagógusok a cél érdekében nyitottak az új módszerekhez, tanulásszervezési eljárásokhoz. (interjúk, intézményi bejárás) A pedagógiai program rögzíti a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal történő bánásmód elveit, céljait, teendőit, módszereit, a pedagógusok feladatait, a tanítás – tanulás eszközrendszerét. Az éves beszámolók és munkatervek feltüntetik az ezen területtel kapcsolatos eredményeket, feladatokat, bemutatják az elvégzett pedagógiai munkát. (Pedagógiai program, éves beszámolók, munkatervek)
6.2.4.
Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.
A pedagógusok nyitottak a szakemberek javaslataira, az új módszerekre annak érdekében, hogy sikerüljön megvalósuljon az esélyegyenlőség biztosítása ezen a területen is. Az iskola sokféle fejlesztő eszközzel, játékkal rendelkezik, melyek a tehetséggondozást, illetve az SNI és a BTMN tanulók fejlesztését végző pedagógusok saját készítésű, valamint otthonról behozott fejlesztő eszközökkel, játékokkal egészítenek ki. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?
6.3.5.
Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.
Az intézmény a szükségletekhez képest alacsony számban rendelkezik I K T eszközökkel. Projektor, interaktív tábla van, amit a pedagógusok szívesen használnak. Az intézményben külön informatika terem segíthetné az oktatást. (intézménybejárás, interjú, pedagógiai program)
6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.4.6.
Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.
A rendelkezésre álló humánerőforrás (többdiplomás kollégákkal, akik között van egy gyógypedagógus és egy fejlesztő pedagógus is) teljes mértékben megfelel képzési struktúrájuknak, pedagógiai értékeiknek, céljaiknak. Az intézményvezetője az éves munka tervezésekor felméri az adott tanév humánerőforrás igényét, melyet az éves munkatervben rögzít. (éves munkaterv)
6.4.7.
A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.
A vezető az igényeket jelzi az anyaiskola vezetőjén keresztül a fenntartó felé, az üres státuszokra álláshirdetést írnak ki, vagy áttanítással oldják meg a felmerülő hiányt. (éves munkatervek, beszámolók, interjúk)
6.4.8.
A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.
Az éves munkatervekben rögzítésre kerülnek a tanév feladatai, megvalósításuk időpontja, felelősei. Az egyenletes munkamegosztásra történő törekvés megvan. (éves munkatervek, beszámolók) Az SZMSZ „Az intézmény irányítása” fejezetében pontosan rögzítik a vezetők közötti munkamegosztást, a feladat és hatásköröket, jogköröket. (SZMSZ)
6.4.9.
A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.
Az éves munkatervek pontos helyzetelemzést tartalmaznak az adott tanévre vonatkoztatva. (dokumentumok elemzése)
6.4.10.
Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.
A beiskolázási programban az intézményi célokat, az adott tanév igényeit, rögzítik.(beiskolázási program)
6.4.11.
A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.
Az intézményvezetés a vezetői feladatok megoldására felkészült, a feladatok megosztása intézményen belül beszabályozott. (SZMSZ 2. fejezet: Az intézmény irányítása)
6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?
6.5.12.
Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.
Az intézményi feladatok végrehajtásában, megvalósításában az intézményvezetésének egy-egy terület kiemelt felelősei segítenek. A pedagógusok szorosan együttműködnek az anyaiskola pedagógusaival és egymással. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
6.5.13.
Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.
Az intézményi alapdokumentumok szabályozzák a szervezeti együttműködés lehetőségeit, formáit. Közösen megvitatott és elfogadott dokumentumok alapján végzik pedagógiai munkájukat. (pedagógiai program, SZMSZ, beszámolók, munkatervek)
6.5.14.
Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.
Az intézményben elért eredményeket az éves beszámolóban, az intézmény honlapján rögzítik. (honlap, beszámoló)
6.5.15.
Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.
A továbbképzéseken szerzett új ismereteket a kollégák egymás közötti megbeszéléseken osztják meg, melynek nincs kialakult szervezeti formája. Nyílt napokat, heteket szerveznek a szülők számára.(interjúk, munkatervek)
6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?
6.6.16.
Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.
Az intézményi hagyományok ápolása kiemelt szerepet tölt be az iskola életében. A feladatokat az éves munkatervben feltüntetik, külön ütemezik, felelősöket jelölnek mellé. A pedagógiai program osztályfőnöki munkájának feltüntetésekor külön jelölik a hagyományokat. Az SZMSZ külön rögzíti hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. A megvalósítás dokumentálása az iskolai honlapon képes beszámoló formájában megtekinthető. (honlap, éves munkaterv, pedagógiai program, SZMSZ)
6.6.17.
Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.
Az intézmény életével kapcsolatos legfontosabb információkat az iskolai honlap rögzíti, a képes beszámolók alátámasztják a megvalósulást. Az intézmény partnerei (külső és belső) ismerik és ápolják a hagyományokat, megvalósulásukban aktívan részt vállalnak. ( vezetői interjú, csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, csoportos interjú a szülők képviselőivel, honlap, iskolai újság)
6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?
6.7.18.
A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.
Munkaköri leírásokat készítenek. Az SZMSZ és az éves munkaterv pontosan meghatározza az intézményvezetésben résztvevők feladatait, hatásköreit, jogköreit. (SZMSZ, munkatervek)
6.7.19.
A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.
Lehetőség szerint törekednek az egyenletes és szakszerű feladatmegosztásra (vezetői interjú)
6.7.20.
A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.
A megoldandó feladatokhoz optimálisan próbálják hozzárendelni a felelősöket, a pedagógusok team-jeit. (SZMSZ, éves munkatervek)
6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?
6.8.21.
Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.
Az éves munkatervek előkészítését értekezletek előzik meg, utána közös munkával és egyetértéssel készül el az éves dokumentáció. (vezetői interjú)
6.8.22.
Ennek rendje kialakított és dokumentált.
Az éves munkatervben dokumentált.(éves munkaterv)
6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?
6.9.23.
Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.
Az intézményvezetése példamutató magatartásával ösztönzi nevelőtestületet az ismereteik megújítására, új módszerek alkalmazására. (pl.:Robotika) ( vezetői interjú, csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel)
6.9.24.
Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.
Az innováció elsősorban a tárgyi kultúra terén jelenik meg. (intézménybejárás)
6.9.25.
A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.
Nyitottságukra alapozva törekedhetnek jó gyakorlataik kidolgozására és továbbadására. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
6. A pedagógiai munka feltételei
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Több pedagógus fejlesztheti a „Digitális kompetenciáját”, az IKT eszközök szélesebb körű használata is fejleszthető. Nyitottságukra alapozva törekedhetnek jó gyakorlataik kidolgozására és továbbadására. (interjú a pedagógusok képviselőivel)
Kiemelkedő területek:
A pedagógusok nyitottak a szakemberek javaslataira, az új módszerekre annak érdekében, hogy sikerüljön megvalósuljon az esélyegyenlőség biztosítása. Az iskola sokféle fejlesztő eszközzel, játékkal rendelkezik, melyeket a tehetséggondozást, illetve az SNI és a BTMN tanulók fejlesztését végző pedagógusok saját készítésű, valamint otthonról behozott fejlesztő eszközökkel, játékokkal egészítenek ki. (interjú a pedagógusok képviselőivel) A rendelkezésre álló humánerőforrás (többdiplomás kollégákkal, akik között van egy gyógypedagógus és egy fejlesztő pedagógus is) teljes mértékben megfelel képzési struktúrájuknak, pedagógiai értékeiknek, céljaiknak. (Interjú a vezetővel)
7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?
7.1.1.
Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.
A NAT–ban meghatározott feladatok helyi megvalósítását a pedagógiai program részletesen tartalmazza. A pedagógiai programban megfogalmazott célok tekintetében évente megvizsgálják az eredményeket. Az intézmény napi gyakorlatában jelen van az elvárásoknak megfelelés. (vezetői interjú, intézménybejárás)
7.1.2.
A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.
Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal. Az intézmény a stratégiai céljainak megvalósulását folyamatosan nyomon követi,. A tartalmi szabályozók, a környezet változása, az intézményi eredmények ismeretében folyamatos aktualizálás figyelhető meg. Az intézmény napi gyakorlatában jelen van a folyamatos tájékozódás, elvárásoknak megfelelés, az anyaintézménnyel folyamatos egyeztető törekvés, együttműködés figyelhető meg. (Pedagógiai program, munkatervek, beszámolók, interjúk, bejárás) A jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően történik a mindennapi munka az intézményben. Az alapdokumentumokban feltüntetik az érvényes jogszabályokat, rendelkezéseket. A pedagógiai program – nevelési program fejezete rögzíti az elérni kívánt nevelési – oktatási feladatokat. (Pedagógiai program, intézménybejárás)
7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?
7.2.3.
Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.
Az intézmény az anyaintézménnyel együttműködik, folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását. (interjúk) (Pedagógiai program, Munkatervek) Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek, terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben rögzítésre is kerül. (Pedagógiai program, Munkaterv, beszámolók, interjú) A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. Nyitottak az új módszerekre, több teremben van projektor, számítógép és elegendő digitális eszköz. A taneszközök (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) kiválasztása a hatályos és vonatkozó jogszabályok betartásával történik. (interjúk, intézménybejárás) A tanulók fizikai állapotának méréséhez NETFIT®, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet alkalmazzák. (Pedagógiai program, interjúk, intézményi bejárás) A munkatervi feladatokban megjelennek a pedagógiai program céljai, feladatai. (dokumentumelemzés) A beszámolók vizsgálják: a személyi feltételeket, továbbképzéseket, pedagógiai alapelvek, célok, és feladatok megvalósulását, a nevelő – oktató munka: személyiségfejlesztés, egészségfejlesztés, közösségfejlesztés, kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal történő foglalkozás területén elért eredményeket. A beszámolók rögzítik a helyi tanterv megvalósulását, bemutatják a tanulói teljesítményeket, valamint rögzítik a tanulási-tanítási eszközökkel kapcsolatos észrevételeket. A dokumentumokat az iskolavezetés, és a nevelőtestület minden tanév elején elfogadja, munkaértekezleteken vizsgálják a megvalósulást.(éves munkatervek, beszámolók)
7.2.4.
Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.
Az éves munkatervben ütemezésre kerülnek az intézmény egész éves feladatai, felelősei, megvalósításának időpontjai.(éves munkaterv) A munkatervek tartalmazzák a tevékenységek tervezését, ütemezését. (dokumentumelemzés)
7.2.5.
A tervek nyilvánossága biztosított.
A tervek a külső partnerek előtt is nyilvánosak, az iskola honlapján megjelennek. (iskolai honlap, intézménybejárás)
7.2.6.
A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.
A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A minőségbiztosítás jegyében zajlik a pedagógiai program feladatainak adott tanévre történő értelmezése, melyhez konkrét időterv is tartozik felelősök megnevezésével. a továbbképzési terv a munkaterv részét képezi. (dokumentumelemzés) Az eredménymutatók nem nyomonkövethetőek. Az éves munkatervekben, a beiskolázási tervben követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok. A beiskolázási tervben nyomon követhető: továbbtanulás jogszabályi háttere, azoknak a feltételeknek a felsorolása, melyek a továbbtanuláskor előnyt élveznek, beiskolázási terv időtartama, 2017-2018-ban mely képzések élvezik az elsődleges támogatást, végül az intézményi dolgozókra vonatkozó kimutatás. Az éves munkaterv és beszámoló mindig rögzíti, ki milyen területen tanul, illetve végzett el továbbképzést.( éves munkatervek, beiskolázási terv, beszámolók)
7.2.7.
A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.
A beiskolázási terv minden esetben alkalmazkodik az intézmény igényeihez, törekszik a személyi feltételek 100%-os biztosítására. (beiskolázási terv, éves munkaterv, vezetői interjú, csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel )
7.2.8.
A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.
A tankönyvkiválasztás elveit az intézményben az oktatásirányítás által kiadott alapelvek határozzák meg. (SZMSZ, Pedagógiai Program) A taneszközök kiválasztása a pedagógiai programban rögzítettek értelmében és a hatályos jogszabályok betartásával történik. . (Pedagógiai program, munkaterv, csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel, csoportos interjú a szülők képviselőivel)
7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A továbbképzési tervek összeállítását megelőzheti az erősségek, a fejleszthető területek, lehetőségek és intézményi hiányterületek feltárása, mely a tervezést még átgondoltabbá teheti. A kerettantervek ajánlásait kiegészítve beépíthetik programjukba, tanmeneteikbe. A tervekben szerepeljenek lehetséges eredménymutatók is. (önértékelés dokumentumai)
Kiemelkedő területek:
Az intézmény Helyi Tantervét a Kerettantervek által meghatározottak alapján állították össze. Az intézményi Pedagógiai Program cél és feladarendszere képezi az egyes tanévek tervezésének az alapját. Törekszenek a hatályos szabályozók figyelembe vételére. A jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően zajlik a mindennapi munka az intézményben. Az alapdokumentumokban feltüntetik az érvényes jogszabályokat, rendelkezéseket. A Pedagógiai program – Nevelési program fejezete részletesen bemutatjai az elérni kívánt nevelési – oktatási feladatokat. (dokumentumelemzés, intézményi önértékelés)