Házirend

 
Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola
Felsőlajosi Tagintézménye
Házirend
 
Tartalomjegyzék
 
 
1. A házirend célja, feladata                                                                                            
            1.1. A házirend célja, feladata                                                                     
            1.2. A házirend hatálya                                                                                
            1.3. A házirend jogszabályi vonatkozásai
            1.4. A házirend nyilvánossága                                                                    
2. Tanulói kötelességek és jogok                                                                          
            2.1. Tanulói jogviszony létesítése
2.2. Tanuló jogai és gyakorlásának módja
2.3. A tanuló kötelessége                                                                            
            2.4. A tanulók megjelenése az iskolában és az iskolai rendezvényeken     
            2.5. Testnevelési órákra, edzésekre vonatkozó külön szabályok
            2.6. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje  
            2.7. Balesetvédelem             
3. A tanulók közösségei                                                                                         
            3.1. Az osztályközösség                                                                              
            3.2. A diákkörök                                                                                          
            3.3. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása                
            3.4. Az ellenőrzővel kapcsolatos elvárások 
4. Az iskola működési rendje                                                                               
            4.1. Az iskola munkarendje                                                                         
            4.2. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,
a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében                            
            4.3. A tanulók mulasztásának igazolása                                          
            4.4. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 
            4.5. Iskolai étkeztetés                                                                                  
            4.6. Kedvezmények                                                                                     
            4.7. Tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások
            4.8. Tankönyvellátás                                    
5. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének formái, elvei                           
            5.1. A tanulók jutalmazása                                                                          
            5.2. Tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések          
            5.3. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
6. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai                                            
7. Zárórendelkezések                                                                                                        
Mellékletek

• Az ügyeleti munkára vonatkozó szabályok

„Nem bosszantani akarunk,
hidd el,csak féltünk,
csak óvni akarunk,
csak szeretünk,
és büszkék akarunk lenni rátok.”
 
HÁZIREND
 
amely a Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola Felsőlajosi Tagintézményének tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.
 
1. A házirend célja, feladata
 
1.1. A házirend célja és feladata
 
Házirendünk alapvető célja: Iskolai közösségünk minden tagja által elfogadott értékek és kötelező szabályok ismertetése, melyek lehetővé teszik az oktató- és nevelőmunka hatékony végzését, és keretet biztosítanak iskolánk harmonikus életének kibontakozásához.
Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának, valamint a szülőknek joga és kötelessége!
 
1.2. A házirend hatálya
 
A házirend előírásait be kell tartania az iskolával jogviszonyban álló tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola területén tartózkodó látogatóknak, az iskola pedagógusainak, és más alkalmazottainak.
A szabályzat pontjait nem azért kell megtartani, mert a megszegéséért büntetés jár, hanem azért, mert a közösségbe lépőnek fontos az ott elvégzendő munka eredményessége, felelőssé válik önmagáért és társaiért is.
A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli iskolai rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
A házirend hatálya kiterjed az iskola területére és az iskola közvetlen környezetére.
 
1.3. A házirend jogszabályi vonatkozásai
 
- a 2011. évi CXC. Törvény – a nemzeti köznevelésről;
- a 229/2012. (VIII.28.) Korm rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról
- 110/2012. (VI.4.) Korm.rendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alklamazásáról
- 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
- 16/2013. (II.28) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
-20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet házirenddel kapcsolatos rendelkezései
- továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült
 
1.4. A házirend nyilvánossága
 
A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
A házirend egy kivonatolt példányát - a közoktatási törvény előírásainak megfelelően - az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
A házirend megtekinthető

• az iskola igazgatójánál;
• tagintézmény vezetőjénél;
• iskola hirdetőjén;
• az osztályfőnököknél;
• iskolai szülői szervezet vezetőjénél

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:

• a tanulókat osztályfőnöki órán;
• a szülőket szülői értekezleten.

A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:

• a tanulókkal osztályfőnöki órán;
• a szülőkkel szülői értekezleten.

A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet a tagintézmény vezetőjétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.
 
 
2. Tanulói kötelességek és jogok
 
2.1. Tanulói jogviszony létesítése
Az Nkt. 50. § (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található Az EMMI rendelet 24. § (5) bekezdése rendelkezik a kötelező felvétel után szabadon maradó helyek betöltési sorrendjéről. A szabadon maradt férőhelyekre továbbra is a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat kell először felvenni, közülük is azokat kell előnyben részesíteni, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye szerinti településen vagy kerületben található. A sorsolás nélkül felvehető tanulók közé beletartoznak a sajátos nevelési igényű tanulók, továbbá azok, akik az EMMI rendelet 24.§ (7) bekezdése értelmében különleges helyzetűnek minősülnek. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló:

1. szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy
2. testvére az adott intézmény tanulója, vagy
3. munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy
4. az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.
5. helyi sajátosságként szintén előnyben részesítjük, ha a tanuló a helyi település óvodájából kéri a felvételét az intézményünkbe.

Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt.
A sorsolás lebonyolításának szabályai:

• A sorsolás nyilvános.
• A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni.
• A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát.
• A sorsolás helyszíne az iskola épülete.
• A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani.
• A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le.
• A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető.
• A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese.
• A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait.
• A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába.
• Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét.
• Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben.
• A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell.
• A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni.
• A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.
• Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell.

A sorsolás után a tagintézmény vezetője – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.
A kisorsolt tanulók felvételt nyernek a következő tanév induló osztályába.
Az iskolába beiratkozott tanulók a Köznevelési törvényben meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől gyakorolhatják.
 
2.2. Tanulóink jogai és gyakorlásuk módja
 
A tanulók jogait a Köznevelési törvény 46.§ (3)-(6) bekezdései szabályozzák.
A tanulók joga iskolánkban, hogy:

• Az iskola életével kapcsolatos bármely kérdésben kulturáltan, tisztelettudóan véleményét kinyilvánítsa, javaslatot tegyen osztályfőnöki órán.

• Előzetes egyeztetést követően tanítói felügyelet mellett tanításon kívül is használja az iskola helyiségeit, felszerelését.
  • Minden tanuló joga, hogy biztonságos és egészséges környezetben neveljék és oktassák.
  • Minden tanuló kérhet és kaphat védelmet az iskolától olyan esetekben, amelyek testi és lelki biztonságát veszélyeztetik mind az iskolán belül, mind kívül.
  • A tanulók – szülői igény alapján – napközis ellátásban részesülhetnek, vagy kérhetnek menzai ellátást.
  • Minden tanuló részt vehet az iskola által szervezett programokon: műsorokon, kirándulásokon, táborozásokon, iskolai versenyeken.
  • Minden tanuló gyarapíthatja tudását szakkörökön, sportkörön, új szakkör indítását kérhetik a gyerekek ill. a szülők, ha legalább tíz jelentkező van a szakkörre.
  • A tanulmányi problémákkal küszködő tanulók korrepetáláson vehetnek részt, kérhetik tanítóik ill. fejlesztő pedagógus segítségét.
  • Az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben és tankönyv-ellátásban részesüljön, amennyiben a szükséges feltételekkel rendelkezik.
  • A tanuló joga, hogy használhatja a számítógép-termet tanítói felügyelet mellett.
  • A tanulók képviselhetik iskolájukat tanulmányi, sport kulturális versenyeken.
  • A tanuló joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről a tagintézmény vezetője, és a nevelőtestület dönt. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályait az iskola pedagógiai programja tartalmazza.
  • A tanulónak joga, hogy hit- és vallásoktatásban részesüljön, melyet az iskola órarendbe épített tanórán biztosít a tanulóknak.
  • A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.

A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.
Sérelem esetén az iskola tanulója – jelen esetben a kiskorú tanuló törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.
Az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanárok folyamatosan szóban – a fogadó órákon, – és szükséges esetben a KRÉTA naplón keresztül írásban tájékoztatják.
 
2.3. A tanuló kötelessége
 

• Minden tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse.
• A tanuló kötelessége, hogy rendszeresen iskolába járjon, a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja.
• A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolni kell.
• A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be.
• A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont, ha lopást vagy rongálást észlel, jelezze az iskola valamelyik dolgozójának.
• A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, tanítóinak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
• A tanuló kötelessége, hogy tartsa be, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat.
• A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát vagy társait baleset érte, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel.
• A tanuló kötelessége, hogy rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
• A tanuló kötelessége, hogy azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült.
• A tanuló kötelessége, hogy ismerje meg az épület kiürítési tervét, és vegyen részt annak évenkénti gyakorlatában.
• A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, melyek az iskola szervezeti és működési szabályzatának részei. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja. / 1. osztályosoknál a tanítónő ír igazolást az oktatás megtartásáról./
• A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja.
• A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezésében, létesítményében okozott károkat megtérítse.

 
2.4. A tanulók megjelenése az iskolában és az iskolai rendezvényeken
 
A tanulók szélsőségeket kerülve, tisztán, ápoltan ízlésesen öltözködve jelenjenek meg az iskolában.

• A tanítási órákon nem megengedett az evés, ivás, rágózás.

A nemzeti ünnepeken, az iskola munkatervében meghatározott ünnepnapokon, közös ünnepélyeken, ünnepi rendezvényeken a tanulók megjelenése ünnepélyes legyen: fehér blúz, ing, illetve sötét szoknya, nadrág, alkalmi cipő.
 
2.5. A testnevelési órákra, edzésekre (sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok
 

• A tanuló a Faluház tornateremében csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.
• A sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést kell viselniük. (tornacipő, póló, tornanadrág – piros, ill. kék)
• A sportfoglalkozásokon a balesetveszély miatt a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, karkötőt, bokaláncot, és semmilyen más, sérülést, okozó kiegészítőt.

 
2.6. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Az iskola gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről. Ennek érdekében az intézmény vezetője vagy fenntartója megállapodást köt a körzeti gyermekorvossal és a körzeti védőnővel. A megállapodásnak biztosítania kell a tanuló egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését, az alábbi területeken:

• fogászat évente egy alkalommal,
• belgyógyászati vizsgálat évente 1 alkalommal az első évfolyamon,
• szemészet évente 1 alkalommal első évfolyamon.
• ortopédiai szakszűrés évente 1 alkalommal
• a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente 3 alkalommal.
• A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

A személyi higiénia javítása érdekében minden tanuló hozzon magával tisztasági csomagot, mely egy törölközőt, fésűt, poharat tartalmazzon.
Az iskola épületébe történő belépéskor kézmosás, vagy kézfertőtlenítő használata kötelező.
 
2.7. Balesetvédelem
 
Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. Évente egyszer – az első tanítási napon - tűzvédelmi riadó próbát tartunk. A számítástechnikai, könyvtári, és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Az iskolában és iskolán kívüli programokban úgy vegyen részt a tanuló, hogy ne veszélyeztesse sem saját, sem pedig társai testi épségét, egészségét.
Balesetveszélyre okot adó ékszer és óra viselete tilos az iskolában, a testnevelésórákon, illetve sportkörökön. Az iskola minden év elején tanulóbiztosítást köt a biztosítóval. A biztosítási szerződés egy példányát a tanuló kézhez kapja a tanév elején. Ezt követően, ha a tanulóval olyan dolog történik, amely biztosítási eljárást von maga után a tanuló köteles azt az adminisztrátornál jelezni.
 
3. A tanulók közösségei
 
3.1. Az osztályközösség
 
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Iskolánkban életkori sajátosságból adódóan diákönkormányzat nem működik.
 
3.2. A diákkörök
 
Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, énekkar, művészeti csoport, sportkör stb.
A diákkörök létrehozására javaslatot tehet a tagintézmény vezetőjének az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás és a tanár pedagógiai végzettsége, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük.
 
3.3. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása
 
A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkaterv diákokat érintő részéről, az aktuális tudnivalókról

• a tagintézmény vezetője,

• az osztályfőnökök,
• az iskola honlapja
• az iskolai hirdetőtábla ad tájékoztatást.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján (panaszkezelési eljárás szerint) – az iskola nevelőihez, az osztályfőnökükhöz, az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben a tagintézmény-vezető, ill. az intézményvezető dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva.
 A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban tehetik meg.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a tagintézmény vezetője:

• a szülői értekezleteket megelőző szülői szervezet gyűlésein,
• az iskola honlapján
• a hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja.

az osztályfőnökök:

• az osztályok szülői értekezletein
• e-mailben tájékoztatják

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

• szóban
• az e-naplón keresztül
• a szülői értekezleteken,
• a nevelők fogadó óráin,
• a nyílt tanítási napokon
• szükséges esetén családlátogatásokon.

3.4. Az elektronikus naplóval kapcsolatos tudnivalók
 
A szülő részéről történő hozzáférés módja

• A tanév elején átveszi az osztályfőnöktől a felhasználónevet és jelszót, mellyel az elektronikus napló felületét eléri. (aláírásával az átvételt igazolja)
• Nyomon követheti gyermeke előmenetelét, hiányzásait.
• Ellenőrizheti a személyes adatokat, szükség esetén ellenőrzést kérhet.
• Kapcsolatot tarthat, üzenetet küldhet az osztályban tanító pedagógusoknak.

 
 
 Az iskola működési rendje
 
4.1. Az iskola munkarendje
 
Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig vannak nyitva.
Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.15-től a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. A tanuló a tanítási órák után sem tartózkodhat itt felügyelet nélkül.
Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30. óra és 7.45. óra között kell megérkezniük. Az indokolatlanul későn érkezők először szóbeli, majd írásbeli figyelmeztetést kapnak. 7.15-nél korábban csak rendkívüli esetben jöhetnek a tanulók írásos szülői kérés alapján. /Pl.: A szülő korábban jár dolgozni. /
Reggel a szülők csak a bejáratig kísérhetik gyermekeiket.
Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
1. óra: 8.00-8.45
2. óra: 9.00-9.45
3. óra: 10.00-10.45
4. óra: 11.00-11.45
5. óra: 11.55-12.40
6. óra: 12.50-13.30
A kicsengetés előtt 5 perccel rövid jelzőcsengő jelzi az óra közelgő végét. A jó idő esetén tanulók - a tízórai, azaz 1. szünet kivételével - minden szünetben az udvaron tartózkodnak, a hetesek gondoskodnak a tanterem szellőztetéséről.
Szünetekben a parkot sétára, pihenésre tanítói felügyelet mellett lehet használni. Futkározni, futballozni és egyéb labdás játékot játszani a sportpályán lehet. A közeli játszótér játékait, csak tanári felügyelet mellett lehet használni. Az iskola területét a tanuló csak tanítója engedélyével hagyhatja el.
A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén a tagintézmény-vezető), vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben -szülői kérés hiányában- a szülői értesítést követően az iskolából való távozásra az intézményvezető vagy a tagintézmény-vezető, valamint a szaktanár adhat engedélyt.
Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az irodában történik 7.30 óra és 16.00 óra között.
Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a tagintézmény vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
Az iskola épületében az iskola dolgozóin és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény vetetőjétől engedélyt kaptak. Hazamenetelkor a gyermekeket a tanítók kísérik a bejárathoz.
A szülők az alábbi időpontokban vihetik haza gyermekeiket:

• az utolsó tanítási óra után, ha a szülő kérte a tagintézmény vezetőjétől a gyermek napközis foglalkozások alóli felmentését, és a gyermek nem az iskolában ebédel.
• 13.30-14.00 óráig, ha a szülő kérte a tagintézmény vezetőjétől a gyermek napközis foglalkozások alóli felmentését, és a gyermek az iskolában ebédel.
• 15.00-15.15-ig
• 16.00-16.15ig
• 17 órakor

4.2. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében
 
Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskolában váltócipő rendszer van, tehát a tanteremben tilos utcai cipőben tartózkodni. A kabátos szekrények a folyosón vannak, melyek rendjéért az osztályok felelnek, a kabátokat, utcai cipőt itt kell elhelyezni. Az osztálytermet tisztán rendben hagyják el az osztályok.
A tanulóknak és dolgozóknak lehetőségük van arra, hogy az iskolába kerékpárral érkezzenek. A kerékpárokat a kerékpártárolóban kell elhelyezni, és célszerű lezárni, mert a kerékpárokért az iskola anyagi felelősséget nem vállal.
Kerékpárt az udvar területén csak tolni szabad!
A számítógép-teremben csak felnőtt jelenlétével lehet tartózkodni.
Az iskolában található elektronikai berendezéseket csak felnőtt kezelheti, tanulók csak pedagógus felügyelettel használhatják.
Tilos az iskolába rágógumit, napraforgó- ill. tökmagot hozni!
Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

• az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
• a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, betartatásáért,
• az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.
Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

• osztályonként két-két hetes,
• folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek,
• tantárgyi felelősök.

A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A hetesek feladatai:

• az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,
• ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanteremhez, értesítik a tagintézmény-vezetőt,
• óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát (szellőztetés, padok, székek rendbe tétele, szemét összeszedése).

A negyedik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.30 és 13.45 óra között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint folyosóin tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az osztályfőnök osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására.
Az ügyeleti munkára vonatkozó szabályokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
 
4.3. A tanulók mulasztásának igazolása
 
A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.
A szülő egy tanév folyamán gyermekének összesen tíz nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat.
A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.
 
A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül köteles igazolni mulasztását az osztályfőnöknek. Tíz napig terjedő mulasztás esetén szülői, tíz napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
Ha hivatalosan van távol a tanuló, pl. iskolai versenyen, akkor nem kell hiányzóként bejegyezni.
Ha a tanuló iskolán kívüli tevékenység miatt marad távol, ebben az esetben kikérőjét legkésőbb egy nappal korábban le kell adnia az osztályfőnökének.
A tanuló a lehető legrövidebb időn belül köteles bepótolni az elmulasztott tananyagot, írásbeli számonkérést.
 
A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását, az igazolatlan óráról az iskola értesíti a szülőt. Ha az igazolatlan órák száma eléri a 10-et, a jegyző hivatalból szabálysértési eljárást kezdeményez a szülő ellen. Ha a tanuló továbbra sem teljesíti tankötelezettségét és 50 igazolatlan órája gyűlik össze, az iskola újra jelez a jegyzői gyámhatóságnak, aki felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását, és védelembe veszi a gyereket.
Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az e-naplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.
 
Ha egy tanítási évben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a

• a 250 tanítási órát,
• egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, de a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

 
 
4.4. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába
 
Az iskolában hordott ékszerekért, saját játékért, telefonért, vagy más elektronikai és egyéb eszközökért felelősséget nem vállal!
A mobiltelefont és a különböző hanghordozókat az iskola egész területén kikapcsolva a táskájába köteles tartani a tanuló. A különböző hanghordozókat az órákon, a szünetekben hallgatni tilos.
Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.
 
Az iskola épületében, udvarán és az iskola kerítésének 5 méteres körzetében dohányozni tilos, a törvény tiltja! Az iskola tanulói nem tarthatnak maguknál dohányterméket, egyéb tudatmódosító szereket (drog, alkohol, energiaitalok…), valamint testi épséget veszélyeztető tárgyakat (kés, petárda…).
 
4.5. Iskolai étkeztetés
 
Iskolánkban minden tanulónak, aki igényli, napközis ellátást biztosítunk.
A napközis tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet és tízórait is tud biztosítani.
Az iskolai étkezések és az ebédlő használatának rendje:

• a napközisek együtt ebédelnek meghatározott sorrendben,
• a napközisekre ebédelés közben a napközis nevelő felügyel,

Az étkezés lemondása (betegség, egyéb ok miatt) a tárgynapot megelőző munkanapon - minden nap 9 óráig lehetséges az IGSZ irodában, a (76)555-204-es telefonszámon. Az aznapi étkezés lemondására nincs lehetőség.
Amennyiben nem időben, vagy nem történik meg az étkezés lemondása, a térítési díjat a szülőnek ki kell fizetni!
 
Térítési díj befizetése, visszafizetése
Az iskola napközis és menzás étkeztetést kínál, melyek költségeinek térítését minden hónapban előre jelzett időpontban tudják a szülők az IGSZ irodában befizetni. Két hónapi elmaradás kizárást von maga után. Hiányzás esetén csak az IGSZ irodában lemondott napokat tudjuk figyelembe venni a bejelentést követő naptól.
 
4.6. Kedvezmények
 
Kedvezményes juttatáshoz való jog:
AZ INTÉZMÉNYI GYERMEKÉTKEZTETÉST INGYENESEN KELL BIZTOSÍTANI 
  az 1–4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha
– rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
 – nevelésbe vették; 
AZ INTÉZMÉNYI GYERMEKÉTKEZTETÉST AZ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJ 50%-OS NORMATÍV KEDVEZMÉNYÉVEL KELL BIZTOSÍTANI (amennyiben az ingyenes gyermekétkeztetésre nem jogosult)
 a) az 1–4. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;
 b) az 1–4. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
c) az 1–4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek számára, feltéve, hogy a fentiekben ismertetettek alapján a gyermek nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben.
 
 
4.7. Tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások
 
A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 12.45. és 17.00. óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell.
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.
Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanítási órán kívüli egyéb foglalkozásokat szervezi.
 
4.7.1. Délutáni foglalkozás
 
A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban 1-4. évfolyamon biztosítunk napközi otthonos ellátást, azaz másnapra történő felkészülést biztosító foglalkozást.
 
A délutáni foglakozásokra vonatkozó szabályok
 
A napközis foglalkozás a tanítás befejezésével kezdődik. A tanulók gyülekezése a csoportvezető által meghatározott időben történik.
 
Az étkezés a beosztás szerint történik.
 
A napköziben a tanulási idő (1-2. évfolyamon 14-15 óráig, 3-4. évfolyamon14-15.30-ig) védettséget élvez, a napközis termekben folyó tanulást tiszteletben tartva kérjük, a gyermekeket előtte vagy utána vigyék haza.
 
 
A tanulók rendszeres délutáni elfoglaltságát (szakkörök) írásban jelezni kell a napközis nevelőnek.
 
A napközis foglalkozás 16 óráig tart.
 
Pedagógus általi felügyeletet indokolt esetben a szülő írásbeli kérésére 17 óráig tudunk biztosítani összevont csoportban. 17 óra után a gyermek iskolai jelenlétével összefüggésben a vezetőség semminemű felelősséget nem vállal.
 
 
4.7.2. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások
 
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A felzárkóztató foglalkozásra és az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a pedagógusok jelölik ki. Azon tanulók - akiknek az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszik - részvétele a heti két felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére a tagintézmény vezetője adhat.
Az iskolai szakkörök a tanulók magasabb szintű képzését szolgálják. A jelentkezés egy tanévre szól. Közben kimaradni csak nagyon indokolt esetben a szülők írásos kérésére és a foglalkozást végző tanár engedélyével lehet.
 
4.7.3. Iskolai sportkör
 
Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör csoportjainak foglalkozásai, valamint a mindennapos testmozgás, a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapos testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
 
4.7.4. Versenyek, vetélkedők, bemutatók
 
A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen szervezünk: versmondó versenyt, házi tantárgyi versenyt, helyesíró versenyt, stb.
A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is díjmentesen felkészítjük.
 
4.7.5. Szabadidős foglalkozások
 
A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
 
4.7.6. Kirándulások
Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
 
4.7.7. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
 
4.7.8.Hagyományőrző tevékenységek
Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai, települési ünnepségek, megemlékezések.
 
4.7.10. Hit- és vallásoktatás
Az állami általános iskolában a kötelező tanórai foglalkozások része az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható hit-és erkölcstan óra. Az egyházi jogi személy által szervezett és felügyelt hit-és erkölcstan órák és foglalkozások tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint. Gyermekkorú tanuló esetén a szülő, a kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a döntését arról, hogy melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vagy az iskola által szervezett kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.
Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a hit- és vallásoktatással kapcsolatos döntését a tagintézmény-vezetőnek.
 
 
4.8. Tankönyvellátás
 
A tartós tankönyvek használata
 
A tartós tankönyveket a tanuló használatba kapja, melyek állagáért a tanuló felelős.
Iskolából való kiiratkozáskor, ill. a tanév utolsó hetében ezeket is vissza kell juttatnia a könyvtárba.
 
A tanulók a tartós tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra.
A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá.
A tanulók az iskolától kapott tartós tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor a tartós kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába.
Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a tagintézmény-vezető dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.
Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.
 
 

5. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái, elvei

 
5.1. A tanulók jutalmazása
 
Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra.
 
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

• az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
• az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
• bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái

10. Dicséret (osztályfőnöki, szaktanári)

- osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több
dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;
- szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az
adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos
gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri,
szertárosi, stb. munkáért;

• szóbeli
• írásbeli

- igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei versenyeken eredményes részvételért, minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt.

• szóbeli
• írásbeli

 

10. Könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél.

 
Az a negyedik osztályos tanuló, aki négy éven át kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet kap.
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni a Pedagógiai Programban foglaltak szerint.
 
5.2. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések
 
Az egyén elmarasztalása
Azt a tanulót, aki

• tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
• vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,
• vagy igazolatlanul mulaszt,
• vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban lehet részesíteni.

Az iskolai elmarasztalás formái:

• ügyeletes nevelői figyelmeztetés, intés, megrovás
• szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás
• osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás
• igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás

Az írásbeli büntetéseken kívül a tanuló eltiltható a tanórán kívüli választható foglalkozásokról és iskolai rendezvényekről (pl. sportszakkör, sportedzés, színházlátogatás, farsangi-felvonulás, osztálykirándulás, stb.).
A büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, ha súlyos kötelességszegést követ el a tanuló. Súlyos kötelességszegésnek minősül:

• az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
• tiltott sajtótermékek behozatala az iskolába;
• fegyver vagy fegyvernek minősülő tárgy behozatala az iskolába;
• a szándékos károkozás;
• az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának súlyos megsértése;
• iskolatárs bántalmazása, emberi méltóságában megalázása, zsarolása;
• sorozatosan durva és trágár kifejezések használata;
• ellenőrzőben az osztályzatok, illetve a szülői aláírás meghamisítása;
• társ vagy közösség pénzének, értékeinek eltulajdonítása;
• tanárral, tanítóval szemben kirívó tiszteletlen viselkedés.

Fegyelmi büntetés és súlyos kötelességszegés esetén a tanuló ellen a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. Ezt megelőzően egyeztető eljárás folytatása szükséges. Erről az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.
A büntetést az iskola írásba foglalja, és a szülő tudomására hozza.
 
5.3. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
 
Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:

• osztályozó vizsga,
• pótló vizsga,
• javítóvizsga.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

• a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
• engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
• ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
• ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja.
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
                        javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg.
Osztályozó vizsgát a tanév során 2 alkalommal tartunk, január és június hónapokban. A vizsgára írásban kell jelentkezni szeptember, illetve február hónapban.
A javító vizsga időpontja  augusztus 15.és 31. közötti időszakra esik.
 
6. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai
 
A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével a tagintézmény vezető készíti el.
A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják a tagintézmény vezetőhöz.
A házirend tervezetéről az iskola tagintézmény-vezetője bekéri az iskolai szülői szervezet véleményét.
A tagintézmény-vezető a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét
A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.
Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az tagintézmény-vezető, a nevelőtestület, vagy a szülői szervezet vezetősége.
A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.
 
 
7. Záró rendelkezések
 
Ez a házirend az iskola igazgatójának jóváhagyásával lép hatályba.
A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett a nevelőtestület, és a Szülői Szervezet véleménynyilvánítási jogát gyakorolta.
 
 
Jelen házirendet a nevelőtestület 2020. augusztus 31-én elfogadta.
Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.
 
 
.............................................................                      .............................................................
Juhászné Gácsi Katalin                                                         Juhász Márta
 
 
 
 
Nyilatkozat – Szülői Szervezet
 
A Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola Felsőlajosi Tagintézménye Szülői Szervezetének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a házirend elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
 
Felsőlajos, 2020. augusztus 31.
 
…………………………………………………
Szülői Szervezet elnöke

 
1. sz. melléklet
 
Ügyeleti munkára vonatkozó szabályok
 
 
Célja
Az iskola belső rendjének, fegyelmének biztosítása.
Feladatot ellátók
4. osztályos tanulók, az ügyeletes nevelővel látják el a feladatot
Ügyeleti helyek
Főügyeletes – bejárat – osztálytermek - folyosók
Rendje
Tanulók napi váltásban
Érkezés: 7.25
Az ügyeletes feladatai:

• Gondoskodik a hiányzó ügyeletes tanuló pótlásáról az osztályból.
• Összefogja társai munkáját.
• Kapcsolatot tart az ügyeletes tanulókkal és ügyeletes tanítóval.
• Figyelmezteti az ügyeletes tanítót, ha hiányosságot észlel.
• Felügyel a tisztaságra, rendre.
• Figyelmezteti a rendbontókat, szaladgálókat, de nem bíráskodhat. Mindig felnőtt segítségét kéri probléma esetén.
• Nagyszünetben kiküldi az udvarra diáktársait.
• A folyosón ügyelő biztosítja, hogy a folyosón szünetekben csak tanári felügyelettel tartózkodjanak diáktársai.
• Az iskolába érkező szülőket, vendégeket udvariasan fogadja és útba igazítja.

Értékelés: az osztályfőnöki órán a főügyeletes beszámol a tapasztalatokról.
 
Minden tanító nevelő megjelöl egy napot a ciklusban, melyen vállalja a pedagógusi ügyeleti munka ellátását.